Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1858
—<ss35® ekkép van a dolog, mennyivel inkább igy kell lennie a szellemvilági efülközésben, a tudományok veteményes kertében, az iskolai létezésben. Olykor lassudan ugyan és titkosan, de minden bizonynyal szellem szív- és erkölcs képzés történik itt, és ez minden esetre gyümölcs, oly gyümölcs melyhez mint tanintézeti köztulajdonhoz tanintézetünk is jogot tart. Az efféle, sejthető inkább, mint ujjal kimutatható gyümölcsön kívül, (távol legyen minden kérkedés) szemlátomástit is mutathatunk fel. A midőn a főiskola összes növendékeinek száma tavai 737 volt, ez iskolai évben 803-ra szaporodott. A midőn e főiskolai nyomda harmadévi nyomtatványait 18000 példányban állítá ki, tavai már 48000 példányban, ez idén 78000 példányokra ment a pi’oductivitás. A tisztán szellemi producti vitásnak sem vagyunk azonban híjával. Az itt kijövő tudományos folyóiratot nem vallhatja ugyan tanintézetünk egészen orgánumának, a menyiben körén kívüli tudós férfiak jelentékeny tényezők e vállalatban — de épen azért mivel nyilttere ez a protestáns intelligenciának, nyilttere egyszersmind tanintézetünk tudományos pro ducti vit ágának, minek tündöklő bizonyságát adák ez évben is, az ezen füzetekben megjelent tanároktól származott dolgozatok. E lap, eddigi szerkesztőjének lemondásában nagy veszteséget szenvedve, de szellemi erejében s belbecsében meg nem törve, uj iker szerkesztősége alatt folytonosan nézhet elébe azon legméltányosb elismerésnek és méltánylásnak, melyre magát két éven át elanyira ér- demesíté. Zsarnay Lajos tudományos érdemeihez újabb érdem járult „bibliai bevezetés“ című munkának készitésévcl s kiadásával. Szóló, kiadván „Keresztyén vallástndományá- nak“ első darabját, hosszan tartott szünetet, nagy űrt s kopárságot töltött be a magyar protest. ref. egyház dogmai literaturájában. Finkei József a görög classicus müveket eredeti szépségükből mitsem vesztve teszi át a magyar irodalomba. E részbeni classicus ízlés és tapintattal eljárásának újabb jelét adá, Szofoklesz „Trachini hölgyek“ cimű színmüvének kiadásával. Vajha találhatna az ily szellemi productivités melyben a munka a tartalmat felül múlja, és a mely egyedül a tudomány érdekében történik, illő buzditást elismerést és méltánylatot ! ! Hogy a tanintézetek szebb lendületet vegyenek, a tudomány segélyeszközeivéli ellátást, sőt szellemi tevékenységre még jutalmak általi ébresztést is nem nélkülözhetik. Ez utóbbi— pályadolgozatok kitűzése és jutalmazása által eszközöltetik, a tudományok segély eszközei pedig a nyelvek, természetrajzi gyűjtemények és könyvtárak. Korunk tudománynyal párosult miveltségi világában, a német- és francnyelvek, a classicus görög és latin nyelvhez hason érdekeltséggel kezdnek bírni. Főiskolánk eddig sem volt ugyan hijjával oly egyénnek, ki a német- és francnyelvekben oktatást adhatott és adott is, főiskolai tanár Pálküvi Antal ur örömest és készen tévé ezt. Azonban ha valahol, az élőnyelvekre nézve lévén igaz az hogy „dulcius ex ipso fonte bibuntur aquae“ a legközelebb tartott egyházkerületi gyűlés elhatárzá a német- és francnyelv mesteri állomás fölállítását, már a következő iskolai évben egy ily egyén bírásához van kilátásunk. Természetrajzi gyűjteményünk Doctor és tanár Soltész János szakértő felügyelete és .éber szorgalma alatt minő előmenetelt, vesz, megtetszik onnan, hogy a megszaporodott példányok egy uj terem kinyitását s felszerelését szükségelték. Könyvtárunk is folytonos szaporodásnak örvend, a magas kormány kegyé-