Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1858

—<ss35® ekkép van a dolog, mennyivel inkább igy kell lennie a szellemvilági efülközésben, a tudo­mányok veteményes kertében, az iskolai létezésben. Olykor lassudan ugyan és titkosan, de minden bizonynyal szellem szív- és erkölcs képzés történik itt, és ez minden esetre gyü­mölcs, oly gyümölcs melyhez mint tanintézeti köztulajdonhoz tanintézetünk is jogot tart. Az efféle, sejthető inkább, mint ujjal kimutatható gyümölcsön kívül, (távol legyen minden kérkedés) szemlátomástit is mutathatunk fel. A midőn a főiskola összes nö­vendékeinek száma tavai 737 volt, ez iskolai évben 803-ra szaporodott. A midőn e főisko­lai nyomda harmadévi nyomtatványait 18000 példányban állítá ki, tavai már 48000 pél­dányban, ez idén 78000 példányokra ment a pi’oductivitás. A tisztán szellemi producti vi­tásnak sem vagyunk azonban híjával. Az itt kijövő tudományos folyóiratot nem vallhatja ugyan tanintézetünk egészen orgánumának, a menyiben körén kívüli tudós férfiak jelenté­keny tényezők e vállalatban — de épen azért mivel nyilttere ez a protestáns intelligenciá­nak, nyilttere egyszersmind tanintézetünk tudományos pro ducti vit ágának, minek tündöklő bizonyságát adák ez évben is, az ezen füzetekben megjelent tanároktól származott dolgoza­tok. E lap, eddigi szerkesztőjének lemondásában nagy veszteséget szenvedve, de szellemi erejében s belbecsében meg nem törve, uj iker szerkesztősége alatt folytonosan nézhet elébe azon legméltányosb elismerésnek és méltánylásnak, melyre magát két éven át elanyira ér- demesíté. Zsarnay Lajos tudományos érdemeihez újabb érdem járult „bibliai bevezetés“ című munkának készitésévcl s kiadásával. Szóló, kiadván „Keresztyén vallástndományá- nak“ első darabját, hosszan tartott szünetet, nagy űrt s kopárságot töltött be a magyar pro­test. ref. egyház dogmai literaturájában. Finkei József a görög classicus müveket eredeti szépségükből mitsem vesztve teszi át a magyar irodalomba. E részbeni classicus ízlés és tapintattal eljárásának újabb jelét adá, Szofoklesz „Trachini hölgyek“ cimű színmüvének kiadásával. Vajha találhatna az ily szellemi productivités melyben a munka a tartalmat felül múlja, és a mely egyedül a tudomány érdekében történik, illő buzditást elismerést és méltánylatot ! ! Hogy a tanintézetek szebb lendületet vegyenek, a tudomány segélyeszközeivéli ellátást, sőt szellemi tevékenységre még jutalmak általi ébresztést is nem nélkülözhetik. Ez utóbbi— pályadolgozatok kitűzése és jutalmazása által eszközöltetik, a tudományok segély eszközei pedig a nyelvek, természetrajzi gyűjtemények és könyvtárak. Korunk tudománynyal páro­sult miveltségi világában, a német- és francnyelvek, a classicus görög és latin nyelvhez ha­son érdekeltséggel kezdnek bírni. Főiskolánk eddig sem volt ugyan hijjával oly egyénnek, ki a német- és francnyelvekben oktatást adhatott és adott is, főiskolai tanár Pálküvi An­tal ur örömest és készen tévé ezt. Azonban ha valahol, az élőnyelvekre nézve lévén igaz az hogy „dulcius ex ipso fonte bibuntur aquae“ a legközelebb tartott egyházkerületi gyűlés elhatárzá a német- és francnyelv mesteri állomás fölállítását, már a következő iskolai év­ben egy ily egyén bírásához van kilátásunk. Természetrajzi gyűjteményünk Doctor és ta­nár Soltész János szakértő felügyelete és .éber szorgalma alatt minő előmenetelt, vesz, meg­tetszik onnan, hogy a megszaporodott példányok egy uj terem kinyitását s felszerelését szükségelték. Könyvtárunk is folytonos szaporodásnak örvend, a magas kormány kegyé-

Next

/
Thumbnails
Contents