Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1857

Meglehet, hogy a legközelebbi s márruár lefolyt iskolai évről tartvrán ■atalos előadást, ama kisebb mozzanatok, melyeket említendő vagyok, számba fognak jőni egy egy tized múlva, de azért elhallgattassanak-e? Nem, a világért ! Egy kis dolog, mely ma csak említtetik, lehet oly nagynak kezdete, hogy g fogja ragadni egykor az emberek emlékezetét. A nagy tölgy is kicsi inakból d, és semmi sem volt nagy, mely ne volt volna kicsin — kezdetben. Mindamellett lélem, hogy a mi főiskolánk múlt évi eseményei között lesznek olyanok is elé- jnlálva, melyek nem azért mutatkoznak kissé nagyobb alakban, mert közel vünk hozzájok, hanem mert jól vannak gondolva, és útban az előmenetel ma- ága felé. A kisebb momentumok pedig hadd legyenek vető mag, melyet ha opált is ez év, de csak azért, hogy a jövő kikeléssé, a részvét felápolja.

Mert, igen tisztelt gyülekezet, nem épen a külső hivatalos leköszönés ^ztujítás közhírré tétele a cél ez ünnepélyes tudósítással. Hiszen e főiskolában ltozás megvan igen régen, a nélkül hogy a le és fellépő közigazgató vagy 'ását, vagy e főiskola páratlanságát az ő hivatalos éve folytán — me consule! ta. bizonyítgatta volna. Igen derék ugyan, ha valaki szép dolgokat mond ; hasonlóul nem utolsó szerencse, ha van mit dicsérni magunkén, vagy ép talán magunk o n : de a cél nagyobb mindennél, annyival inkább az hiúságainál. A cél nem kisebb és nem nagyobb, mintáz igazság, mint az intézet hogymintlétének. Cél tehát előadni az iskola jelen állását , szellemileg, előadni nemcsak előnyét, fényoldalát, hanem hiányát, fogyat- íem puszta tudomás végett, mint valamely királyi magán intézetnél, mely tn kezéből veszi tápforrásait, s kezébe teszi le számadásait, hanem részvét ek okáért, mert a mi intézetünk sorsa is változott, s nagy a különbség .^suzsána kora és a mai kor között. Akkor egy hatalmas és még nagyobb is fejedelem volt édes anyja, gondviselője a sárospataki főiskolának. Egy valamennyi helyett. Most az egynek vagy kevésnek, a ki maga elég dus kért, a kevébbé dúsak állottak nyomdokába, s intézetünk védője nem fej- bbé, hanem elmondhatjuk, hogy iskolánk fejdelme mailag tulajdonkép a sztelt, összes protestáns közönség. Hogy ne feküdnék már magának az érdekében számolni minden év lefolytával Isten és világ előtt, a nyil- napfenyénél állapotairól a maga fentartójának, illetőleg gazdájának? S m lelket magasító-e a nagy közönségnek egyetemesem és fejenként tudni, olásából egy oly intézet áll fel, a mely, szó ide, szó oda! századoktól ,nyeges tényező nemcsak a keresztyén vallási, hanem az összes nemzeti V műveltségben is? Ezenkívül egymás ellenébe állíttatván az idők, s azt is latjuk, minő különbség van egy gazdag fejdelem és egyenként kevésbbé , de összesen tán még tehetősebb közönség pártfogása között, s melyikből mi több alapot, lelkesedést az előmenetelre, erőt a kitartásra; vájjon hasok