Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1857

a 2-4«'

y ar ny-e 1 v 2 óra. Mondattan, körmondatok szerkesztése, szavalás, fogalmazás, két hetenkénti házi dolgozat.

nyiségtan 3 óra felosztva mint, az elébbi osztályban. Számtan: az Algebra elemei, a négy algebrai mivelet, számok hatványozása, a második és harmadik gyök kihúzása számokból. Nezleti mértan : kör, a bele és körűié irható

alakokkal, kerületének, es területének kiszámítása, t énelem 3 óra. Első félév: középkor története; második félév: új kor törté- riete. K. k : a felebb említett.

ys zettudományok 2 óra. Első félév : Ásványtan. K. k : Szemléleti ásványtan Stocker után. Sárospatak 1857. Második félév: Természettan: a yästek közönséges tulajdonságai, a vegytan főbb tételei; a melegségről zolló szakasz, páraképződés, vizmeteorok származása. K. k: Rövid termé- jcttan. Sárospatak 1841.

IV. osztály:

_

do mán y 2 óra. A heidelbergai Katekhizmus másik fele.

Ív 6 óra Szófüzés folytatása; módtan, latin prosodia. Olvastatik s Caesar gall háborúról irt emlékkönyvének második, harmadik és ne- k könyve; a második félévben a prosodia alkalmazása végett Ovid ladik Elégiája. Könyvnélkültanulás, előkészülés, hetenkénti házi -"^zat.

Ív 4 óra. A nyelvtan folytatása a >u végzetü igék; rendetlen nyelvalakok , szófüzés elemei. Szótanulás előkészülés , két hetenkénti házi ozat. Olvastatik mihelyt lehet az Anabasis első könyve.

elv 2 óra. Német-magyar, és magyar-nemet forditási gyakorlatok; Hetenkénti házi dolgozat.

í y e 1V 2 óra. Irálytan. Olvasás, szavalás fogalmazás, két hetenkénti dolgozat.

jjtan 3 óra felosztva mint az elébbi osztályokban. Számtan: összetett Kpbály, Reesiusféle-elegyités-társaságszabály, első fokú egyenletek ^jneretlennel. Nézleti mértan: testek, azok felületének és köbtartalmá- 11 Kiszámítása.

fém 3 óra. Első félév: az uj kor története bevégeztetik; összeállító és szitő ismétlése a földrajznak ; második félév : az ausztriai birodalom '•V 'cája Prasch után.

A1" n 3 óra. A szilárd- folyós- és terjedékeny testek mozgása és suly- hang- és fénytan, a magnes és villányosságrol szolló szakaszok, a gászat és természettani földrajz főbb tételei.