Sarasotai Magyar Hirmondó, 2004 (10. évfolyam, 1-9. szám)

2004-09-01 / 6. szám

IJMUMTOfHl áUMgrjMt HÊBMMm

A Kossuth Klub Hírei Szerkeszt □: Kisvarsányi B. Éva 2004. Szeptember, Tizedik Évfolyam, 6. Szám

Adományok Erdélynek. A 2003 novemberében rendezett hangversenyek bevételéből és védnöki hozzájárulásokból a Kossuth Klub áprilisban $5,000.00-t küldött a kolozsvári Sapientia Alapítványnak az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) javára, és $2,700.00-t a gyulafehérvári Római Katolikus Érsekségnek. Az utóbbi a Szent István által alapított érsekség fennhatósága alatt működű Csíkszeredái Segítű Mária Líceum 45 tanulójának küldött ösztöndíj. Az EMTE javára Magyarországon is széleskörű gyűjtést rendeztek: nyolcszáz széket ajánlottak fel “kiárusításra” úgy, hogy az előadótermekben elhelyezett székek hátlapjára feltüntetik az adakozók nevét. Mint ismeretes, az EMTE 2001 óta működik a magyar állam és alapítványok támogatásával ma már három helyszínen: Kolozsvárott, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen. A nagyváradi Partium Keresztény Egyetemmel együtt 2003-ban már 25 szakon 1,600 diák folytatta magyarul tanulmányait Erdélyben. Az állami költségvetés drasztikus csökkentése (362 millió forinttal kevesebb a tervezett 1,894 milliónál) “térdre kényszeríti az egyetemet”—fogalmaztott Kató Béla illyefalvi református lelkész, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke. Továbbra is szükség van a nyugati magyarság támogatására.

..Európa Utolsó Vasfüggönye.” Ezzel a címmel hívta fel a figyelmet márciusban a Kossuth Rádió a szlovák-ukrán határon lévű Szelmencre, az 1944-ben országhatárral kettévágott magyar falu sorsára. Amint arról Sisa István Magyarságtükör c. könyvében (2001) Kisvarsányi Éva személyes látogatása alapján beszámol (p. 374-376), a falu közepén szöges drótkerítés és határsorompó választja el egymástól a szlovák oldalon fekvű Nagyszelmenc és az ukrán oldalon fekvű Kisszelmenc magyar családjait. Májusban Szlovákia az Európai Unió tagja lett, de Ukrajna nem, ezáltal egy új, képletes vasfüggöny zárja el egymástól a falu lakosait. A washingtoni Magyar-amerikai Kongresszusi Kapcsolatok Központja (Center for Hungarian-Ameri can Congressional Relations, röviden CHACR) az amerikai Kongresszus tagjai elé terjesztette a szelmenciek emberi jogait sértű helyzetet. Lobbizásuk egyik nem csekély eredménye, hogy a tekintélyes amerikai napilap, a Wall Street Journal július 2-i száma vezércikkben tárgyalja a szelmenci helyzetet és az Európai Unió létesítése nyomán kialakult új problémákat, amik végsű soron Trianonra vezetnek vissza, hiszen Szelmencet eredetileg 1920-ban csatolták el Magyarországtól. A témával kapcsolatban felhívjuk olvasóink figyelmét a Magyar-Amerikai Koalíció körlevelének júniusi számára, amelyben Duray Miklós felvidéki magyar politikus higgadt, értelmes és a magyarság jövűjét az Európai Unióban pozitívan értékelű cikke olvasható: „Cutting the Chains of Trianon—Will an Expanded European Union Enable a Reunification of the Hungarian Nation?” A cikk Duray március 21-én Pécsett elhangzott beszédének angolnyelvű változata. A körlevél tiszteletpéldányait legközelebbi összejövetelünkön vehetik át tagjaink. Kérjük