Oberlander Báruch rabbi (szerk.): Mózes imája. Sábeszi imakönyv. Magyar fordítás és fonetikus átírás - Klasszikus zsidó művek magyarul 7. (Budapest, 2009)

Használati utasítás

HASZNÁLATI UTASÍTÁS 1. Az utasítások zöme a szövegben háromszor - mind a három ״nyelv”-nél - szerepel. Vannak azonban olyan általános utasítások, amelyek csak egyszer, de ilyenkor az oldal tetején nagybetűvel szerepel­­nek. 2. A könyv használatát különböző jelzésekkel igye­­kéziünk megkönnyíteni: • Árnyékolással (úgynevezett raszter-alányomás­­sál) emeltük ki azokat a szövegrészeket, ame­­lyeket nem mindig, vagy nem minden (hanem például csak a chászid) szokás szerint monda­­nak; • Szögletes zárójelbe tettük azokat az imarésze­­két, amelyeket az askenáz szokás szerint mon­­danak, de a chászid szokás szerint kihagynak. 3. A négybetűs Istennév, a Tetragrammaton, ponto­­zás nélkül szerepel a héber szövegben, hiszen soha nem szabad úgy kiejteni, ahogy pontozva lenne. A helyes szóhasználat ima közben: ״Ádojnoj 4. A könyv ima részében, a fonetikus átírásban Isten neve, a Tetragrammaton helyén az azt helyettesítő Ádojnoj névvel szerepel, hogy aki ebből a szövegből imádkozik, helyesen mondja az ima szövegét. 5. A daloknál Isten nevét nem írtuk ki, hanem például mint Hásem, Kél, Ka stb. jelöltük. Annak ellené­­re, hogy így az adott dal szövegét adó bibliai, vagy liturgiái idézet szövege ״nem pontos”, el akartuk kerülni Isten nevének fölösleges, az imádkozáson kívüli kiejtését. Ennek a szisztémának a kiválasz­­tásánál figyelembe vettük más, hasonló könyvek struktúráját. 6. A héber szövegben helyenként speciális betoldás van, ha az ünnep szombatra esik. Ezeket a betol­­dásokat a szokásosnál kisebb betűkkel szedtük 7. Az imakönyvben a fonetikus szöveget a legtöbb hazai zsinagógában használt askenáz kiejtés sze­

Next

/
Thumbnails
Contents