Oberlander Báruch rabbi (szerk.): Mózes imája. Sábeszi imakönyv. Magyar fordítás és fonetikus átírás - Klasszikus zsidó művek magyarul 7. (Budapest, 2009)

Használati utasítás

HASZNÁLATI UTASÍTÁS

1. Az utasítások zöme a szövegben háromszor - mind a három ״nyelv”-nél - szerepel. Vannak azonban olyan általános utasítások, amelyek csak egyszer, de ilyenkor az oldal tetején nagybetűvel szerepelnek.

2. A könyv használatát különböző jelzésekkel igyekéziünk megkönnyíteni:

• Árnyékolással (úgynevezett raszter-alányomássál) emeltük ki azokat a szövegrészeket, amelyeket nem mindig, vagy nem minden (hanem például csak a chászid) szokás szerint mondanak;

• Szögletes zárójelbe tettük azokat az imarészekét, amelyeket az askenáz szokás szerint mondanak, de a chászid szokás szerint kihagynak.

3. A négybetűs Istennév, a Tetragrammaton, pontozás nélkül szerepel a héber szövegben, hiszen soha nem szabad úgy kiejteni, ahogy pontozva lenne. A helyes szóhasználat ima közben: ״Ádojnoj

4. A könyv ima részében, a fonetikus átírásban Isten neve, a Tetragrammaton helyén az azt helyettesítő Ádojnoj névvel szerepel, hogy aki ebből a szövegből imádkozik, helyesen mondja az ima szövegét.

5. A daloknál Isten nevét nem írtuk ki, hanem például mint Hásem, Kél, Ka stb. jelöltük. Annak ellenére, hogy így az adott dal szövegét adó bibliai, vagy liturgiái idézet szövege ״nem pontos”, el akartuk kerülni Isten nevének fölösleges, az imádkozáson kívüli kiejtését. Ennek a szisztémának a kiválasztásánál figyelembe vettük más, hasonló könyvek struktúráját.

6. A héber szövegben helyenként speciális betoldás van, ha az ünnep szombatra esik. Ezeket a betoldásokat a szokásosnál kisebb betűkkel szedtük

7. Az imakönyvben a fonetikus szöveget a legtöbb hazai zsinagógában használt askenáz kiejtés sze