Oberlander Báruch rabbi (szerk.): Mózes imája. Sábeszi imakönyv. Magyar fordítás és fonetikus átírás - Klasszikus zsidó művek magyarul 7. (Budapest, 2009)

Imák a zsinagógában

Sábeszi imakönyv

החנמ ברעל תבש

Mincha - Szombat előtti délutáni ima'

).Boldogok...”) kezdik (27. oldal(״ 1<aíײושא- Sok askenáz közösségben csak

ודה הוהיל יכ ,בוט יכ םלועל .ודסח ורמאיי ילואג ,הוהי רשא םלאג דימ .רצ תוצראמו ,םצבק 'חרזממ ברעממו ןופצמ .םימו ועת רבדמב ןומישיב ,ךרד ריע בשומ אל .ואצמ םיבער "םג ,םיאמצ םשפנ םהב .ףטעתת לא״וקעציו "הוהי רצב ,םהל םהיתוקוצממ !םליצי םכירדיו ךרדב ,הרשי תכלל לא ריע .בשומ

ודוה Hojdu lÁdojnoj ki tojv, ki löojlom chászdoj. Jojmru göuléj Ádojnoj, áser göolom mijád cor. Uméárocojsz kibcom, mimizroch umimárov micofojn umijom. Tou uámidbor bisimojn dorech, ir mojsou lőj mocou. Röévim gám cöméim, náfsom bohém tiszátof. Vájicáku el Ádojnoj bácár lohem, mimcukojszéhem jácilém. Vájádrichém böderech jösoro, lolechesz el ir mojsou. Jojdu lÁdojnoj chászdoj, vöniflöojszou Huné odom. Ki hiszbiá nefes sojkéko, uönefes röéuo

ודוה Adjatok hálát* *az Örökkévalónak, mert jó Ő, mert örökké tart szeretete!

Mondják ezt az Örökkévaló megváltottál, akiket megváltott az ellenség kezéből, és összegyűjtött a különböző országokból, keletről, nyugatról, északról és délről. Akik pusztaságban bolyongtak, úttalan utakon, és lakott várost nem találtak. Éhen és szomjan elepedt a lelkűk. Nyomorúságukban Istenhez kiáltottak és ő kimentette őket szorult helyzetükből. Elvezette őket a helyes útra, hogy lakott városba jussanak. Adjanak (tehát) most hálát az Örökkévalónak szeretetéért; az emberekkel tett csodáiért. Mert megitatta a szomjazókat és jól tartotta az éhezőket. A sötétség és a siralom völgyének lakói vasra verve ültek nyomorultan, mert engedetlenek voltak Isten parancsával szemben és megvetették a Felséges

* A Mincha ima - amelyet a Midrás szerint Izsák létesített - a Szentélybeli délutáni égőáldozat helyettesítője.

* Adjatok hálát... Ebben a Zsoltárban Dávid király arról a négy veszélyes esetről szól, melyeket túlélve az ember kötelessége külön hálát adni az Örökkévalónak. Ezek a következők: Aki átkelt a sivatagon vagy a tengeren, aki betegségből felgyógyult és aki a börtönből szabadult. A chaszidizmus megalapítója, a Báál Sém Tov vezette be azt a szokást, hogy ezt a zsoltárt a péntek délutáni ima előtt elmondják, ugyanis szombaton, a pihenés napján ugyancsak megmenekülünk az egész heti spirituális veszélyektől.

11