Találmányok leirása, 1896

Asványolajsav hulladékainak értékesítése.

53

TOO sűlyrész szalmiak elegendő. E keverékhez körülbelül io liter vizet adunk, minek folytán hőfejlődés közben khémiai reaktió áll be. Az elpárolgás által keletkező vízvesztességet mindig újból és újból pótoljuk és a tömeget mindaddig földolgozzuk, mig a fémnek egész mennyisége teljesen nem érintkezett a szalmiakkal. A száraz tömeget aztán megőröljük és porrá törjük, átszitáljuk és finomsági foka szerint elkülönítjük, a mire azt vörös izzásnál kalcináljuk, s erre finoman elosztott álbpotban lévő csiszoló szert szolgáltat. Az eljárásnak ezen most leirt foganatosításánál nyilvánuló reakciók valószínűleg a következők: i. Fe+2(NH4Cl)+HaO-fO=FeC!2+2NH1.OH. 2. FeCl2+2(NH4OH)=FeO-j-)-2ЕтН,С1-|-Н20. 3. 2Fe0-j-0=Fe203. E reakciók gyors egymásutánban mennek végbe, a nélkül, hogy bármiképen is elő kellene őket készíteni. Az említett módon előállított csiszolószer kitűnő minőségű, aránylag olcsó, könnyen készíthető és jelesül alkalmazható üvegnek, fémeknek csiszolására és más ipari czélokra, melyeknél rendesen vörös vasérczet alkalmaznak. A kereskedelemben előforduló közönséges vözös vasércztől már külsőleg is könnyen megkülömböztethető ; khémiai bontása ez új ipari terméknek a következő -összetételt mutatja: vasoxyd 95.90%, nedvesség 1.25%, ami>.onium vaschlorid 0.80%, kovasav о77%, szén 0^47%, összesen 99.19%.

i

Asványolajsav hulladékainak értékesítése.

Föltaláló: Kovács I. dr„ Budapesten. A szab. enged, kelte 1895. decz. 9. — 4814.

Az ásványolaj, midőn gyártásakor kénsavval kezeljük, ásványolajsavgyantát ülepít le. melyet eddig felhasználni semmire sem lehete t. hanem mint salakot el kell dobni. A találmány szerinti eljárásnak az a czélja ezt oly állapotba juttatni, hogy különféle ipari czikkek készítésére lehessen használni. E salakot, miután a vele lefolyó kénsavtól lementéssel megszabadult, mészhydrattal, nátronhydrattal vagy valamely más bázikus hatású anyaggal kezeljük, és igy a benne még megmaradt szabad savakat közömbösítjük. Folytatólagosan forró vízzel mossuk, vagyis az alkalmas edényben elhelyezett salakra vizet öntve, közéje szabad gőzsugárt eresztünk és egyidejűleg kavaró készüléket működtetünk, mitől a képződött kénsavsók eltávolodnak. E műtétben a kavarókészüléket sűrített levegő is helyettesítheti, amennyiben a folyadékban az edény fenekéig aláeresztve működtetjük. E mosó művelet után a vizet a kimosott salaktól ismert módon való ülepítéssel nagyjában elválasztjuk, mig teljes eltávolítását röpítéssel, és végül elfőzéssel eszközöljük. Az igy nyert víztől ment anyag, mely khémiai tulajdonságai és összetételénél fogva folyós aszfaltnak nevezhető, képezi alanyát a legkülönfélébb iparczikkeknek, melyek aszfaltból, vagy azzal előállíthatok. Aszerint, amint ezt tovább kezeljük előáll: 1. aszfaltmasztiksz: ha az állóvagy fekvő-kazánban túlhevített gőzökkel a folyós aszfaltot úgy pároljuk, hogy olajtartalmának 30—35%-a elillan és a kazánban igy visszamaradt bitumen minden 15—20 súlyrészére 80 — 85 súly rész őrlött nyers mészkövet (mészlisztet) keverünk. Ez oly jó masztikszot ad, hogy 40—50% kaviccsal szokás szerint összeolvasztva, mindennemű aszfaltozás czéljaira kitünően alkalmas ; 2. tetőfedő- és elszigetelő lemez : ha az előbbiben leirt módon csak 15—20%-nyi olajat távolítunk el a folyós aszfaltból. Ekkor kitűnő impregnáló anyag marad vissza, mellyel papiros, szőrnemű, cellulóz, juta, kender, fa vagy más anyag bevonható, illetve átitatható, mire még azon melegen homokkal vagy más anyaggal behintjük. Az ily tetőlemez rugalmas, hajlítható, vízálló, tartós. A szövet méreteit vaskosítással nagyobbra véve ugyanazon kezelés mellett elszigetelő lemezeket nyerünk, melyek, hogy az épületek falaiban a nedvesség föl ne húzódjék, a legczélszerűbben használhatók ; 3. aszfaltlakk: ha a 15—20%-nyi olajtartalom elvonása után a folyós aszfalt anyagot nyílt üstben addig főzzük, mig az kihűlve merev és törékeny, kagylós és fényes törésű tömeggé lesz és ezt terpenin, jolvantnafta vagy más könnyen illő olajban fölold-