Találmányok leirása, 1896

Méregtelen gyújtók. - Villamos fűtőkészülékek.

51 Méregtelen gyújtók. Föltalálók : Opiat A. s Sonchier P. Marfeeilleben. A szab. enged, kelte 1895. decz 9. — 4804. A találmány czélja méregtelen bármily dörzsölő felületen gyuladó gyújtó előállítása, mely magában egyesíti a közönséges sárga foszfort tartalmazó és az úgynevezett svéd gyújtók jelességeit hiányaik nélkül. Az előállításra szolgáló anyagok teljes ártalmatlansága minden mérgezést s a gyakran előforduló foszfornekrozist lehetetleníti. Sajátságosán pre­parált dörzsölő felületre nincsen szükség, mert e gyújtók inkább fa-, vas- és bőrfelületen gyuládnak meg, mint a rendesen használt homokpapiron. Minthogy e gyújtók sokkal kevésbbé tűzveszélyesek és robbanékonyak a svéd gyújtóknál, ezenkívül pedig nedvessé­get föl nem vesznek és magasabb hőfok, éghajlat változások sem hatnak rájuk igen alkal­masak nagyobb távolságokra való szállításra kiváltkép pedig kivitelre. Végre e gyújtó elő­állítási módja is könnyű, egyszerű és az egészségre nem ártalmas. Mindezt elérjük azzal, hogy a gyújtók feje alkénsavas ólom, czinkfehér és kovásföld, alaktalan foszfor és khlor­­savas kálival való egyesítéséből áll. Robbanások elkerülésére, valamint a nedvesség távol­tartására, még czélszerű a kész fejet szandarakból, velenczei terpentinből és hegedű gyan­tából álló lakkal bevonni. A fejek igy készülnek: 35— 36 rész enyvet, (jó francziát) 100— 120 súlyrész vízben föloldunk és folytonos kavarás közben 14—15 súlyrész alaktalan foszfort adunk hozzá. Ezután 110—120 rész kaliumklorátot finoman szitálunk és ismét állandó kavarás közben az előbbi keverékhez töltjük. Ugyanily módon azután 70—80 rész khémiailag tiszta alkénsavas ólmot, 5—6 rész kovásföldet, 4—5 rész ólomfehéret és végre 34—35 rész üvegport keverünk bele. Az egészet erre jól összekeverjük és 3—4-szer őrlő malmon át hajtjuk, s ezzel a gyújtó előállítására szolgáló anyag elkészült. A beállító kere­tekben lévő gyújtókat először is kén, paraffin vagy sztearinba mártjuk és ezután fejeik nél fogva a fönntebb leirt gyujtóelegybe tétetnek. 15—20° C. hőmérsékletben a gyújtó­fejek legfeljebb 2 óra alatt megszáradnak. Hogy a fáját a nedvességgel szemben ellen­állóvá tegyük és egyszersmind a robbanhatóságot teljesen megszüntessük az alább leirt lakba mártjuk, de csak oly mélyre a meddig a gyújtó feje ér. A lak előállítására 20 rész legfinomabb duplán finomított 9Ő°-os szeszt, 4 rész szandarakot, 1 rész velenczei terpen­tint, I —5 rész kolofoniumot (hegedű gyantát) egyre kavarunk miközben vízfürdőbe mele­gítjük, mígnem az egész teljesen feloldódott. Ha a gyujtótömeget magát nem festettük anilinfestékkel, most ezt a lakhoz keverjük. Villamos fűtőkészülékek. Föltaláló,: Le Roy F. Párisban. A szab. enged, kelte 1896. január 6. — 5069. A villamos, központi állomásoktól szolgáltatott áramot főleg világításra használják s csak igen csekély mértékben hajtónak, motorok, ventilátorok számára, fűtésre való alkal­mazása pedig azért nem tudott elterjedni, mivel az e czélra használt készülékek, bár nagy az áruk, csak tökéletlenül feleltek meg a mindennapi élet szükségleteinek. E készülékek azonkivül még igen sok villamos energiát is fogyasztanak. A találmány lényege és jellem­zője nehezen olvadó vagy tűzálló, sziliciumból készült rudaknak vagy formadaraboknak alkalmazásában áll, melyeket alább rövidség kedvéért kvarczdaraboknak nevezünk és melye­ken át a villamos áramot keresztülvezetjük. Ezen darabok hossza és keresztmetszete a viszonyokhoz képest módosul. A keresztmetszet lehet köralakú, vagy bármely más görbe, négyszögű vagy más geometriai alak. Rendesen oly alakot adunk, mely a legnagyobb külső felületet biztosítja. A kvarczdarabok az alkalmazóit feszültség szerint módosulnak és pedig akképen, hogy lehetőleg az egész feszültséget abszorbeálják; a darabok szaba­don fekszenek a levegőn és semmiféle burokkal sincsenek körülvéve. Az áramba iktatott 4*

Next

/
Thumbnails
Contents