Találmányok leirása, 1896
Újítások gőzfejlesztőkön.
48 központig veszi, e helyen a második kamarába lép és abban épen ellentétes irányt vesz,, azaz a központtól a peripheriáig. A karburizátor automatikusan és folytonosan működik és önmaga is használható világító és fűtőkészülékül, csak arra van szükség, hogy az e kiáramló nyílás gázlángzóval vagy lár ' ellátott vezetékcsővel köttessék össze. Azonfelül pedig ezen karburizator közvetlenül mindenféle létező fűtő és világító készülékekhez alkalmazható, amikor is a karburizator alakja is változik. így pl. függő vagy asztalilámpáknál a karburizator a lángzó fölött abajour alakjában helyezendő el, amint azt a 2. és 2a ábra mutatja. Ebben a karburizatorban az égés termékeinek elvezetése, valamint a huzat fokozása czéljából a közepén központi f nyílás van alkalmazva. Hogy ezen nyílás falai és a karburizator feneke meg ne melegedjenek, kettős gx feneket alkalmazunk, mely az f nyíláson keresztülmenő h csővel kötődik össze, úgy, hogy a karburizator g és gx fenekei és az f nyílás, valamint a h cső falai között a külső levegő keringhet. Falilámpáknál és lámpásoknál, valamint fűtőberendezésnél a karburizatort, mint a 3. és 4. ábrák mutatják, leginkább lapos, fölfelé álló szekrény alakjában vagy pedig hengeralakban a lángzó mögött helyezzük el. A karburizator azonban az 5. ábrán látható, a lángzó alatt is helyezhető el közönséges medencze alakjában. Ebben az esetben a karburizator a közepén czentrális f nyílással látandó el, melybe két egyközepű h és hx cső akként teendő be, hogy falaik között alulról elzárt köztér maradjon fönn. A külső h cső a legalsó c kamarával áll összeköttetésben két csövecske útján, melyeken keresztül a karburáit levegő a kamarából az imént említett köztérbe tolul és bizonyos magasságig fölszállhat. Mint az 5. ábra mutatja, a belső hx csőnek alsó végében apró lyukak vannak, melyeken keresztül a karburáit levegő a központi f nyílásba kitolulhat. A lámpa meggyújtásakor előbb az ezen apró nyílásokból kiáramló karburáit levegő gyulád meg, mire a hx cső megmelegszik és a karburáit levegő a h és hx csövek közterében a magasba száll s azoknak nyílásain kerül elégésre. A 2b ábra a 2, 2a, 5. ábrákban föltüntetett karburizatorok vízszintes közfalainak egyikét fölülnézetben mutatja. A közfalak egyik felében alkalmazandó nyílások száma magától érthetőleg, változó lehet. A levegő beáramlás és a gázláng szabályozására a 6. ábrában feltüntetett és fölületén srófmenettel ellátott üreges dugasz szolgál. Amint a 3., 4. és 6. ábrákból látható, a dugasz falában kivágások vannak alkalmazva. A dugasznak a karburizátor födőjébe való becsavarásának mértékéhez képest kivágásai vagy nyílásai mindig jobban elfödetnek, miáltal a levegőnek a karburizatorba való beáramlása is csökken. A karburizator likacsos anyagát leginkább a kereskedésben kapható, 0712 fajsúlyú orosz benzinnel, vagy pedig oly keverékkel telítjük, mely 4 súlyrész benzinből és 1 súlyrész petróleumból áll, melynek fajsúlya СГ825, ügy, hogy a keveréknek 0735 lesz a fajsulya. Újítások gőzfejlesztőkön. Föltaláló: Ladd J. Londonban. A szab. enged, kelte 1896. január 12. — 5161. A találmány gőzfejlesztőkre vonatkozik és czélja gázalakú égető anyaggal tökéletesebb és olcsóbb módon fejleszteni a gőzt, mint a hogy az eddig lehetséges volt. Az itt alkalmazásba .jutó gázt akkép állítjuk elő, hogy atmoszferikus levegőt legelőször is szénhydrogéngőzökkel és aztán vízgőzzel telítünk; e gázt gőzfejlesztővé lehet használni, amennyiben nyomás alatt egy tartályba vezetjük és vízzel való közvetlen érintkezés közben égetjük el. A találmány értelmében szerkesztett gőzfejlesztőnél a gőzt nyomás alatt akkép szorítjuk egy zárt gőzkazánba, hogy a víz fölszine alatt lép ki és meggyújtása után a vízben eloszolva ezt gyorsan elgőzölögteti, miközben az égés terméket a gőzzel keverődve jutnak kihasználáshoz. Ezáltal a szokásos tüzelések, tűzcsövek, a kémény és a füstcsatornák alkalmazásának szükségessége elmarad; a gőzfejlesztő erejéhez mért csekély
