Találmányok leirása, 1895
Nem világító, de fütőerejű gázlángzó.
78 függesztve. Az A1 karra van akasztva a belül üres C golyó, míg a másik Ai kar a csekély térfogatú E súlyzót hordja. Hogy a C golyó nagyobb kilendüléseket végezzen, az A1 kar hosszabb az A3 karnál, de természetes, hogy mindkettő, a készülék elvének megmásítása nélkül egyenlő hosszú is lehet. A C test golyós alak helyett bármely más alkalmas alakkal is bírhat és bármely tetszés szerinti lég- és gázmentes anyagból, pl. üvegből, rézből, alumíniumból stb.-ből való lehet. A C golyót oly berendezéssel is lehet összekötni, hogy általa a figyelem a készülék helyzetváltozásaira fölhivassék; így pl. össze lehet kötni villamos csengőművel, mely esetben a C test és E súlyzónak fölfüggesztéseinek villamos vezetőknek kell lenniök. Az E súlyzó alatt e czélból F, a C test alatt F1 fémcsészét vagy edényt helyezünk el. Ezen csészéket a G1 talplemezen átjáró G srófok tartják, melyekkel a kénesőt tartalmazó F Fx csészéket különféle magasságra lehet igazítani. A C test és az E súlyzó У platinapeczkekkel vannak fölszerelve, melyek a mérlegrúd állása szerint majd az F, majd az F1 csésze kénesőjébe merülnek. A kénesőn glycerin réteg terül el, mely a folyton beléje merülő platinapeczkek oxidálását megakadályozza és meggátolja azt, hogy a készüléket körülvevő, esetleg robbanó gázokkal kevert levegőt felgyújtó szikrák képződjenek. Az F és F1 csészék a H drót utján egy elem pozitív, az A mérlegkar A3 éleinek tartója pedig negativ sarkával vannak összekötve. A villamos áramba egy csengőmű van bekapcsolva ellenőrző és följegyző készülékkel vagy anélkül. A készülék egyensúlyzott állapotában egyik У platinapeczek sem érinti a kénesőt, minek következtében az áram meg van szakítva, ha azonban a készüléket körülvevő levegő sűrűsége változást szenved, ha pl. világító gáz keverődése következtében ritkábbá lesz, a C testnek У peczke az Fx csésze kénesőjébe merülve az áramot zárja és a villamos csengőművel működésbe hozza; ha pedig a készüléket körülvevő lég ellenkezőleg sűrűbbé lesz, pl. szénsav keverődése folytán, úgy a C test fölszáll, és az E súlyzónak У peczke fogja az F csésze kénesőjébe merülve, a villamos csengőművet megszólaltatni. Természetes, hogy ha csak az egyik vagy másik változás lehetősége forog fenn, az FF1 csészék egyikét egészen el lehet hagyni. Nem világító, de fütőerejű gázlángzó. Föltaláló: Seel K. Berlinben. A szab. bejelent, kelte 1895. jan. 30. — 2134. A három függőleges és egy vízszintes metszetben bemutatott gázlángzó (1—4. ábra) főleg gázizzólámpáknak van szánva azzal a rendeltetéssel, hogy általában véve a gázt teljesen elégesse és így bárminemű fűtő berendezés részére használható legyen. Ezen nem világító lángzó főrésze egy szárnyas kerék alkalmazása a tulajdonképeni lángzó alatt. A lángzó fölső része tetszőleges szerkezetű lehet, mert csupán csak a forgó szárnyas kerék alakjában alkalmazott keverőkerék fontos, a melynek mozgását önműködően hozza létre a kiömlő gáz. A lángzónak a része (1. ábra) az oldalt furatokkal ellátott b keverő csőhöz csatlakozik. Ezen a keverő csövön nyugszik a c fölső lángzó, a mely itt kúpalakú. Ez alá a hozzá tartozó c1 csőben a v szárnyas keverőkerék van ágyalva, a mely tulajdonkép egy ventilátor szárnyszerűen alakított bádogból. Ezt a v szárnyaskereket az j csúcstámasztja meg; a támaszpont megfelelően van a c1 égető csövön elhelyezve, úgy hogy a gáz áramlás mozgására lehetőleg kevéssé van hatással. A t a lángzó hengerének tartója. A tulajdonképeni henger fölső részén о tartósüveg van, mely arra szolgál, hogy az izzótestet tartó rudat tűzhessünk belé, ha a lángzót gázizzólángzóként akarjuk használni. Az 0 tartósüveget a legegyszerűbb módon úgy lehet alakítani, hogy a lángzót fölül elzáró bádoglapon kis nyílást hagyunk. A pálcza pontos közeplése czéljából ez a bádogtábla k kúppal kapcsolható össze (1. ábra), a mely pálcza alsó végét megtámasztja. A lángzó hatásának módja a következő : Az a lángzóból kiáramló gáz a b csőben az ismert módon
