Találmányok leirása, 1895
Izzó gázlámpás.
vonódnak be a mi az el nem gőzölögtetett folyadék érintkezését a forró falazattal biztosítja. Az alábbiakban leirt gőzfejlesztő mindezen föltételeknek megfelel. Az i. ábra a gőzfejlesztő vízszintes metszete (a vízreservoir függőleges metszetével), a 2. ábra az i-sőnek I — 2 vonala szerint fektetett keresztmetszete. A készülék egy sor a csőből áll, melyek tűztérbe vannak zárva és melyeket egyenesen a rostélytól füt. A mélyebben fekvő csővégek mindegyikébe b fúvószáj nyúl, melyen át a csövekbe vizet fecskendezünk be E fúvószájakat a c vezeték táplálja, melybe a d szivattyú van bekapcsolva ; ez a vizet az e reservoirból szívja és a c vezetékbe nyomja. A reservoir nagymennyiségű fölhevített vizet tartalmaz, melyet az a gőzfejlesztőtől jövő gőz nyomás alatt tart. E czélból az a csövek az e reservoirral (a g szelenttyükkel ellátott) f támaszok révén vannak összekötve, melyek a gőzt ugyan kibocsátják, a víznek beömlését azonban az e reservoirból megakadályozzák. A d szivattyút a kis h gép működteti, melyet az i vezetékágból jövő gőz hajt. Ar e reservoirtól egy második j gőzvezeték a főgéphez vezet. A c itatóvezetéket az e reservoirral a k cső köti össze, hogy az alátűzelésnél a keringélést eszközölje, ha az e reservoirban nem gyűlt össze még elegendő víz a h inellékgép elindítására, ezen k csövet az / csap elzárja, a mint a d szivattyú mozgásban van. Ezen készülék a bevezetésben felemlített feltételeknek teljesen megfelel és működése a következő új eredményekkel jár: 1. Kisebbített a fütőfölület, mivel az elgőzölögtetés injectió által a lehető legkedvezőbb föltételek mellett megy végbe, mely föltételeket a csövek csekély hossza adja meg; 2. a túlságos fölhevítés elkerülése, mivel nem szűk, hanem ellenkezőleg nagy keresztmetszetű csövek alkalmaztatnak, melyek a gőzfejlesztést előmozdítják és ennek következtében a gyors képződést megkönnyítik; 3. ép oly egyenletes üzem, mint nagy víztérű gőzkazánoknál, az e reservoirok elrendezése következtében; 4. teljes veszélytelenség, mivel minden egyes gőzfejlesztő g szelenttyűnél fogva és minden egyes a hengerbe fecskendezett víznek kis térfogata következtében önállóan működik. Természetes, hogy ezen gőzfejlesztő tetszésszerinti nagyságban készülhet; a fejlesztendő gőzmennyiséghez képest ez az a csöveknek úgy száma, valamint csoportosításának módjára nézve a legkülömbözőbb változtatásokat tűri meg. E csövek, akár egyenkint, akár párhuzamos sorokban működnek, egymástól mindig teljesen függetlenek. 52 Izzó gázlámpás. Föltaláló: Societé anonyme des brevets étrangers de l’héliogéne Parisban. A szab. bejelentésének kefe 1895 jan. 7. — 1990. A találmány tárgya szerinti izzó gázlámpának az a czélja, hogy a gáz tökéletes elégetésével fejlődő kalóriák a világítás czéljaira teljesen kihasználtassanak. E lámpás három fő alkatrészből áll: az ejektorból, a lángzóból és a tulajdonképi izzó testből. Az 1—4. ábrák függőleges metszetben mutatják az ejektort, még pedig az 1. és 3. ábra összeállítva, a 2. és 4. ábra széjjelszedve. Az 5 — 11. ábrák külömböző lángzókat tűntetnek fel lángostul szintén függőleges metszetben. A 12. ábra elől-, felül- és oldalnézetben egy lyukasztott lángzót láttat. A 13. ábra függőleges metszetben mutat egy áttört vízszintes köitében elhelyezett lángzót, mely körte áttöreteiben a fény szétszórása czéljából gyöngyök vagy golyócskák vannak elhelyezve. A 14. ábra ily lángzónak alapnézete. A 15—18. ábrák az izzótest készítése módját és kész alakját szemléltetik. A 19—24. ábrák az izzótest megerősítésének külömböző módjait tüntetik fel. A 25. ábra egy több lángzóval ellátott lámpát mutat alapnézetben és a 26 ábra részint látékos nézetben, részint függőleges metszetben m részletet ábrázol, mely megakadályozza, hogy a lámpa a csapnak elfordításásával el legyen oltható. Az ejektor (1. és 2. ábra) áll a D süvegből, mely belül a srófmenetekkel van ellátva, hogy bármely lámpának karjára föl lehessen srófolni; e süveg
