Találmányok leirása, 1895
Abroncsmegerősítős megszorító-készülék.
26 A massza, a mellyel a hevítendő darab és a vezetékdrót burkolandó, áll kovasavas natron vagy kali oldatából, melybe mész, agyagföld, szalonakő, csillám, azbeszt vagy ezek többje van keverve. Legjobbnak bizonyult eddig a kovasavas nátronnak mészoldattal való keveréke. Az oldott kovasavas nátronból s porított mészből sűrű pép készítendő, mellyel a hevítendő darabot több Ízben minden egyes megszárítás után be kell kenni, mire a vezetékdrótot fonalítjuk körül s ismét többszörösen rákenjük a pépet, míg vastag réteggé lesz. Hogy e réteg le ne eshessék, jó azt megfelelőleg beburkolni. A vezetékdrótnak nagy ellenállásúnak kell lennie s oly ömlesztő fokúnak, minő a platina, új-ezüst s ilyeseké. Minthogy az említett massza rossz melegvezető, benne meggyül a hő s maga nagyobb hőfokot ölt, mint a vezeték. Abroncsmegerősítő- s megszorító-készülék. Föltaláló: Suchy J. Smichowban. A szab. bejelentésének kelte 1894. nov. 24. — 1741. Kádak, hordók és hasonló edények abroncsainak megszorítása eddigelé úgy történt, hogy az abroncsokat vagy kalapácsütésekkel szorították az említett edényekre vagy pedig nagyobb edényeknél az abroncsok mindkét végét sarokvassal látták el és azon át dugott sróf segítségével húzták össze. Az abroncsoknak mindkét mód szerint való meg-I. ábra. 4. ábra. 5. ábra. 6. ábra. szorítása körülményes eljárás, a mennyiben a kalapácsolással való kezelés fölötte időrabló, tőle az edények gyakran rongálódnak, vagy oly edényeken, melyek hozzáférhetlen helyen vannak felállítva vagy felfelé tágabbak, épenséggel nem alkalmazható. Az abroncsoknak sarokvas és srófial való megszorításánál viszont az a baj, hogy az abroncs az edényt egyenetlenül szorítja össze, úgy, hogy ennek folytán az edénynek nem gömbölyű, hanem kerülék vagy egyébkép kidomborodó alakja lesz, erősebb megszorítás esetén pedig igen gyakran az fordul elő, hogy a srófmenetek egyenetlenül érdekeltetnek, mivel a
