Találmányok leirása, 1895

Petróleum-kályha.

13 begyürt havat s a C hószállító-csövön át kifújja. A C hószállító-csö úgy van szerkesztve, hogy az jobbra vagy balra hajtható, tetszés szerint meghosszabbítható és D darúval emelhető, de ismét összeereszthető, úgy hogy az egész szerkezettel az alagutak is járhatók. A C hószállító-cső úgy van szerkesztve,^hogy az az alzatnak azaz a kocsinak akár a jobb- akár a baloldalára szerelhető, a mellékelt rajzban p. o. jobbról van, hogy pedig a C hószál­­lító-cső balról legyen egyszerűen a rajz tükörképét kell megtekinteni. A C cső akár egy­másba tolhatólag, akár örvökkel meghosszabbítható, s miután a Gy hógyüjtővel csukló van összekötve, darúval emelhető s leereszthető. A hófuvó munka teljesítménye és a hó eltávolítás költségei ezek: A hófuvó tetszés szerint обо—roo méter átmérőjű C szál­lító-csövekkel s ennek megfelelő V ventilátorral szerkeszthető 30,000—70,000 m3 tiz órai, 70,000—150,000 köbméter huszonnégy órai napi munkára. A költségek — a hófuvó­­gép egyszeri beszerzési költségének amortizatióján kívül — csak egy rendes gőzkocsi menetköltségei, miután a gőzkocsi által előre tolt hófuvó gőzgépének a gőzt az szolgáltatja. Petróleum-kályha. Föltaláló: Ristelhueber J. Parisban. A szab. bejelentésének kelte 1894. nov. 21. — 1740. Ezen nagy fűtő hatású kályhában a közönséges petroleum a legtökéletesebb módon minden higiéniai követelménynek megfelelve füst és szag nélkül ég el. A kályha szerkezete rendkívül egyszerű ; a lángzó fölött fütő test van alkalmazva, a mely lencsealakú üreges elemek egy sorozatából áll, mely elemek egymás fölött elhelyezve egymással közlekednek úgy, hogy az égés termékek bennök fölszálnak és ott szétterjednek, míg egészen eljutnak a fedélig, a honnan ismét lefelé haladva ugyanazoknak az elemeknek a külső fölületére hatnak, ép úgy a levegőre, a mely az elemek közé a kályha palástjába behat, ezt föl­melegíti és a fűtendő térben ismét kiterjed. A tüzelő petroleumlángzó szabatosan a fűtő test első eleme alatt a kályha palástjában van elhelyezve az olajtartó fölött. Ez utóbbi a kályha lábazatában áll, a hova a levegő számos nyíláson át juthat be a fenekén és oldal falon át a lángzóhoz. hol a petroleum szép kék vagy fehér lánggal ég el és az alsó részt tetemesen lehűti. Az égésnél föl nem használt levegő nem elegyedik a fűtő test elemeiben való felszállása és külső oldalfalaikon való lemenetele közben az égéster­mékekkel, úgy, hogy a készüléknek kéményre nincs szüksége, s bőségesen ad meleget

Next

/
Thumbnails
Contents