Találmányok leirása, 1894
Eljárás s szerkezet liszt vagy porszerű testek nyirkosítására.
57 jobb oldaluk éles élű. Ha már most a c forgattyút forgatjuk s ezzel a b késeket is jobb felé, a kések éle a rostélyszerű álló d késeken vágódik át, mi által a nyers azaz fötelen takarmányt részekre vágjuk. Ha ellenben a c forgattyút balra fordítjuk, a b kések kerek i. ábra. 2. ábra. háta a rostélyszerű álló d1 kések kerek oldalán mennek el, a mikor is a közzéjük escf takarmány pl. főtt burgonya nem szeletelődik el, hanem megzűzódik. Az egész készülék négyszögű farekeszben van, a mely aláfelé elkeskenyedik. Eljárás s szerkezet liszt vagy porszerű testek nyirkosítására. Föltalálok: Meisel A. s Zeyen L. Muldensteinban. A szab. kelt 1894. jan. 6- X VIII. 79. R. A porszem testeket nyirkossá eddig többnyire úgy tették, hogy folytonos kavarás közben vizet vagy ilyest hinteztek rá, a míg kellőképen nyirkossá lett; vagy pedig gördülő-járatot használtak e czélra, a melybe a száraz liszthez ugyancsak lisztből való nedves gomolyát tettek s mindkettejöket addig dolgozták meg, szükség esetén száraz lisztnek folytonos hozzáadása közben, a míg a liszt a kellő nyirkosságot öltötte. Mindkét eljárás sok időbe telik, gondos figyelmet követelnek s bizonyosságot még sem nyújtanak arra nézve, vájjon az elért nyirkosság pontosan megfelel-e a követelménynek. Még ha a liszt s a hozzáadandó víz mennyiségét pontosan meg is mérjük, még sem tudjuk mennyi víz párolgott el a munka hosszabb vagy rövidebb tartama alatt. A találmánybeli eljárás abban áll, hogy a liszt vagy por finom elosztásban a szintén finom elosztású vízzel a keverés kellő arányában közletlenül kerül össze. A liszt közé ugyanis szitán át való hullása közben a víz kellő arányban úgy föcskend, hogy benne egyenletesen el oszlik. Az 1—3. ábrákban két függőleges metszetben s egy alaprajzban bemutatott gép a leírt leírás foganatosítására teljesen beválik.
