Találmányok leirása, 1894
Bőrfestő-gép.
48 a kettejök közé tett C kaucsukcső létesíti. Nyilvánvaló, hogy e C szorosító csövön a csaptok A1 eresztö-furatának megfelelő nyílás van, a melybe az a eresztőcsőnek a csaptestbe srófolt я1 vége nyúl be, úgy hogy nem gondolhatni arra, hogy a szorosítócső elfordulhasson. А В csapkúpba esztergált b1 horony, a melybe az A csaptokba vert b* peczek ereszkedik, a csapkúpnak lehetetlenné teszi, hogy tengely irányban mozoghasson, de megengedi magától érthetőleg, hogy a B2 foganttyú forgó mozgását kövesse, mi által a B2 furat az A1 furattal összevág. Hogy illetéktelennek lehetetlenné tétessék a csap megnyitása, а В csapkúpba köredékén meredek kanyargásokkal ellátott D sróf ereszkedik, a melynek négy élű d vége a csaptok homlokán D1 kulccsal megfogható, míg ellenkező dl vége a sróf állása szerint a csaptest d2 furatába lehet ereszkedve vagy abból kiállhat úgy, hogy a mint ez az ábrából látszik, a csap negnyitása a négyéire tolt D2 kulcs fordításával lehetetlenné tehető. Bőrfestő-gép. Föltaláló: Trenckmann B. Magdeburgban. A szab. kelt 1893 decz. 27. XXVII. 4709. B. A glaszébőr festésénél tudvalevőleg csak a síma külsőt szabad megfesteni, míg a belső húsosoldalt festetlenül kell hagyni. A bőrt e végből nedves állapotban húsos oldatával egy simára csiszolt lemezre simára elkenik s alkalmas etető-szerekkel való kezelés után, mely a bőrt a festék befogadására képesíti, híganfolyó festékkel leöntik. Hogy pedig a festék lehetőleg egyenletesen hasson a bőrfölületre, a bőrrel bevont táblát vagy lemezt, mely ónból vagy ólomból való, sebes forgásban tartják. Ez eljárás nagy erőkifejtéssel jár, s a tábla forgatására külön gépet kell alkalmazni Az is baja ez eljárásnak, hogy a rázó mozgás következtén nem igen tapad meg a bőr, leválik s ekkor újból el kell kenni. Ez természetesen nemcsak gyakori munkazavart okoz, hanem még festékrészek is tódulnak a bőr belső fele alá, tehát piszkos lesz s értéke tetemesen megcsökken. E bajok elmaradnak, ha a bőrtáblát vesztegeltetjük s a festéket ontó eszköznek adunk forgó mozgást. Az I. ábra az ily festőgépnek oldalnézete, a 2. ábra homloknézete részben metszetben, a 3. ábra alaprajza. A 4—11. ábrák részletek, a 12—14. ábrák módosulatok. Az a bőrtábla (i—3. ábrák), a mely lehet kissé domború vagy lejtőzött, vagy lejtősen állított, b asztalra belytállólag van alkalmazva, a melynek c asztallapját a d káva veszi körül. A festék a táblára terített bőrre permetező e szájzóból foly,. a melynek olyan a szerkezete, hogy a folyékony festék keringélő vagy szétterülő mozgással hull le. E festék a vele közölt mozgás következtén a középtől kiindulva minden irányban szétszóródik, úgyhogy egyenletesen oszlik el e bőrön, mire magától lefoly s a további festéknek ad helyet. Ha kívánatos, több szájzó is alkalmazható, a mikoris a festék a szélről a közép felé vagy egyik végtől a másikhoz folyhat. Az a tábla domborúsága a festék elfolyását nagyon elősegíti; ez az a tábla két oldalán gyűl meg, befoly az / csőtoldásba s a g és g1 csöveken vagy csatornákon a h festékes edénybe. Innen a festéket az i szivattyú fölszívja s a k csővezetékbe hajtja, a melyből az e szájzó kiágazik. Az l szívóvezetékbe ni csap, s a k nyomóvezetékbe szintén egy csap vagy szelenttyű van iktatva, míg az i szivattyúba szélkazán van szerelve. A szivattyút p főtengely révén^<7 gyökentő s r dugattyúrúd működteti. Minthogy a festőműhelyekben rendesen több festőgép van, a melyeket közös tengely hajthat, a q gyökentő binogva fészkel a p tengelyen s időnként .f kapcsolással vele összeköthető. Az s kapcsolást t nyeles emelttyűvel intézhetni. A p tengelyt bármiféle erőgép hajthatja. A 4—II. ábrák többféle e szájzót tüntetnek föl. A 4—6 ábrabeliben a k cső vagy gummitömlőhöz egy alul bővülő kl fémcső kapcsolódik, a melynek belsejében alul и
