Találmányok leirása, 1894
Káposztavágó-gép.
30 haladnak el, a melyek úgy vannak kihézagolva, hogy a bizonyos méretű Q terhek erre kiállíthatok, a kosarak pedig a hézagláson át szabadon odább mehetnek. Az f rakodóra kiállította Q terhet tehát e rakodón legközelebb eljáró kosár fölkapja, magával viszi, fölül a b tengely fölött ellendíti s a fölső g rakodón ismét lerakja, míg maga a hézagláson át elhalad. A rakodók a láncz tetszőleges magasságában akalmazhatók s egy s ugyanazon emelő-készülékkel a lánczhosszán belül fekvő tetszés szerinti magasságban történhetik a teher fölvétel s ugyanily magasságig a szállítás. Minthogy az, hogy a kosarak a Gall-láncz két belső felére van függesztve, azzal jár, hogy a belső lánczlemezek viselik a kosarak s terhek egész súlyát, míg a külső lánczlemezek csupán a lánczcsapszögek vezetésére szolgálnak, a belső lemezeket megfelelőleg vaskosabbra kell fogni, a miből minden egyes láncz részaránytalannak látszik. Káposztavágó-gép. Föltaláló : Schmidt F. J. Teplitzben. A szab. kelt 1893 decz. 26. XXVII. 4616. Lr. A káposztagyalukkal szemben azzal válik ki a találmánybeli káposztavágó-gép, hogy nagymennyiségű káposztát lehet vele vágni aránylag rövid idő alatt. Ha e gép késes korongja 12 késsel van fölszerelve, fél nap alatt egy egész kocsirakományt vághatunk meg csekély erővel. Az 1. ábra a gépnek részbeli nézete s hosszzanti metszete, a 2. ábra alaprajza, a 3. ábra a metszőkorong fölülről, a 4. ábra ugyanaz alulról nézve, az 5. ábra egy metszőfölületet keresztmetszete x x mentén, a 6. ábra metszete у у mentén, a 7. ábra a káva egy részének metszete. A gép В állványával egyöntésűek a d d*- csapágyak. Az állvány maga az A szekrényhez van foglalva a b bx nyújtványokkal, melyek az A1 lapba vannak eresztve. Az állvány s a szekrény közzé G késes korong van az f orsóra ékelve, a melynek hegye a k kx
