Találmányok leirása, 1894
Újítás gázmotorok indítókészülékén.
374 hogy az ütőszögek tengelyök körül való forgásukban meg vannak akadályozva, de hoszszantukban mozgásuk szabad. E toldások hegye a srófalakú vezetékekbe hatol. Midőn tehát a hengerzávár megnyittatik, az ütőszögeket a toldások vezetik s mivel tengelyök körül forogni nem tudnak, a závárhenger fordulása kényteleníti őket felemelkedni a srófalakú hornyokban s hogy hátul ismét visszatérjenek, a hol a nyugvásba esnek az által, hogy a tekercsrúgókat megfeszítik. A kihúzó (9. s 10. ábra) áll a kétrészű и rúgóból, melynek egy része j kampóval végződik s t toldása van, mely az F ütőszög bevágásába fogódzik úgy, hogy mihelyt az ütőszög a hengeres toldást elől találja vagyis míg a puska veszteg áll, a kihúzó toldása szintén elől megfekszi a H toldást ; ezáltal a j kampó s a H toldás hátsó része közt kis térköz keletkezik, mely a töltényhüvely peremének megfelel. Lövéskor a kihúzót az ütőszög, mikor is ez a t toldást találja, előre löki s az и rúgó rúgása következtén a kampó a töltényhüvely peremét ragadja meg. Ha már most a puska megnyitása végett a závárhengeren egyet fordítunk az által, hogy a závárt visszahúzzuk, a j kampó a hüvelyt hátrahúzza s minthogy az ütőszög volt az, mely elsütéskor a kihúzó toldását ez oldal felé taszította s a j kampót arra késztette, hogy a hüvely peremét megragadja, a kihúzás csak ezen oldalról történik. Midőn a cső nincs zárva, az egyes részek a 10. ábrabeli állást foglalják el; csak a lövés elsütése után fogja a kihúzó a hüvely peremét megragadni s működtetni. Ez a závárra fölül vagy alul vagy oldalt alkalmazható és ágyazatában előre-hátra tolható, de előremozgásában a H toldás korlátozza. A fegyver működése nyilvánvaló: ha az e ravaszt megrántjuk, megemelkedik a b bezzentő, minek következtén a h rúd kioldódik s az ütőszögek szabaddá lesznek, melyek a tekercsrúgók hatásának engednek. Újítás gázmotorok indítókészülékén. Föltaláló: Zipernowsky K. Budapesten. A szab. bejelentésének kelte 1894. szept. 14. — 1720. Általánosan ismert tény az a nehézség, mellyel nagyobb gázmotorok megindítása és üzembehelyezése jár. Rendesen csak is a lendítőkeréknek kézzel, vagy emelőkkel való többszöri .forgatásával, esetleg egyéb műtételekkel sikerül csak a gázmotort az első fordulatokon átsegíteni és rendes működésbe hozni. A találmány czélja nevezett nehézségeket megszüntetni és a motor elindítását önműködően eszközölni, különösen az oly esetekben, mikor a motor elektromos világítási vagy erőátviteli berendezés hajtására szolgál. A mótor főtengelyével villamos áramot szolgáltató dynamógéppel vagy közletlenül vagy pedig kötél- vagy szijasközlömű (esetleg fogaskerékáttétel) segítségével van kapcsolva. A dynamogéphez a telep vezetékhálózatán kivül még egy akkumolátortelep is van kapcsolva, mely a dynamo munkateljesítése közben elektromos energiával a szükséghez képest megtöltetik. Az akkumolátortelepben ekkép fölhalmozott energia arra szolgál, hogy az általa nyerhető elektromos áram a gázmótort azzal, hogy a dynamogép most mint elektromotor szerepel, ezen vele kapcsolt dynamogép által mozgásba hozza. Ezen eljárás folyamata a következő : föltéve, hogy az akkumolátortelepben elegendő mennyiségű energia van fölhalmozva, árama a gázmotorral kapcsolt dynamogépbe vezettetik, mely ennek következtében elektomótorként mozgásba jön, és a gázmotor főtengelyét is forgásba hozza. Eközben a mótor hengereiben az első gázexplosiók nyilvánulnak és a mótor rövid idő múlva az előidézett mozgást önállóan képes folytatni. Ennek beálltával az akkumolátorokból jövő áramot alkalmas szerkezet megszakítja és a dynamogép árama egészben vagy részben az akkumolátorokat tölti meg.
