Találmányok leirása, 1894
Síksziták függőrúdjai.
'-^^,jf?'.iг<^No.МРШГтТ.^ы^д^идуг^И" 361 Már most аг f f asztallapokra rávetjük a betont, mire az А В hengereket megindítjuk, miután még előbb a d lecsapok s k, illetőleg m pontok közti hengerfölületekre a lecsapok s a hengerek közti közre való tekintettel megfelelő betonréteget fölraktunk. Az m m és k k pléheket az A henger magával meneszti s magára csavarja, de egyúttal két betonréteg is velük megy és pedig oly vastagságban, a mennyire azt az igazítható d d lecsapok megengedik. Ezeket a rétegeket legelőbb a szintén igazítható nyomóhengerek sajtolják s aztán az A és В alakító-hengerek egy csőfallá alakítják, melynek közepében az 11 drótszövedék foglal helyet. Midőn az A henger egyet fordult, a drótszövedéket el kell vágni s az így elvágott darabok két végét egyesíteni. Ép így egyesíttetnek az m m és k k pléhek végei. Az összes hengereknek, úgyszintén asztallapoknak s pléheknek nyilvánvalóan olyan a hosszaságuk illetőleg szélességük, amely a készítendő csövekének megfelel. A készülő csövek falvastagságát az alakító А В hengerek viszonylagos állása, illetőleg a d d lecsapok see nyomóhengerek, valamint az alakítóhengerek egymás közti távolsága szabja meg. Síksziták függőrúdjai. Föltaláló: Haggenmacher K. Budapesten. A szab. kelt 1894. aug. 23. XXVIII. 2918. R. A síksziták függőrúdjainak golyós-forgói oly szerkezetűek, hogy minden rúd két golyóban végződik, melyek közül az egyiket alul a síkszita tartja, a másikat a födémen egy átfúrt, és e szerint a rudat átbocsátó golyós-csapágycsésze. A surlódó részek így tehát igen nagyon kopnak, mert a csapágycsészeknek épen az a része, mely jelesül hordásra alkalmas, t. i. a függőrudak képzeleti tengelyéhez legközelebb eső golyórész, a rúd átbocsátása végett ki van vágva. Leginkább szembe ötlik a hiány rövid függőrudaknál, mert ezeknél a kilendülés szöge igen nagy lesz s ezért a rudat átbocsátó nyílás a hordozó golyófölület egy nagy
