Találmányok leirása, 1894
Liszt-fajtázó s tisztító készüléken tett újítások.
354 vagy pedig fejbőrnek kiegyenesíthetők. A hasítás után egy harmadik edénybe kerülnek, a melyben a terra japonika lé nehezebb fejbőrök részére 19—20 fokúra, közepesekre 18 — 19 és a könnyűekre 16—18 fokúra készíttetik. A megmunkálás úgy történik, minta második edényben történt. Ezzel készen lévén, a bőröket tisztán kimossuk és kikészítjük. A kikészítéshez azonban halzsír helyett növényolajat és lenolajat használunk, a melyet degras-val keverünk. Hogy a bőrök színe sárgább legyen, az olajba tumrikot (angol neve egy sárga festéknek) keverünk. A további kikészítés ügy történik, mint más bőröknél, de arra kell ügyelni, hogy a bőrök ne feküdjenek szorosan egymáson. A föntebb említett terra japonika, mely másképen még pegukatechunek is neveztetik, többnyire Indiában, illetve annak ős erdeiben találtatik. Sötétbarna, gyakran hölyagcsás anyag, melyet őserdőkben ásnak ki, mért is faszálkákkal és falevelekkel van telve. Ize édeskés. Hideg vízben felolvad és ekkor válik ki belőle a sötétbarna cserzőanyag, Hogy ezen cserzőanyag a többi anyagoktól teljesen elváljon, legyczélszerőb a hideg vízben történt elmállás után két részben meleg vízbe tenni s ezen meleg vízben teljesen elválik azon barna anyag, mely ezen találmánybeli eljárásban cserzőanyagűl szolgál. Liszt-fajtázó s tisztító készüléken tett újítások. Föltalálok: Hint T. s Lund R. Prestonban. A szab. bejelentésének kelte 1894. okt. 5. — 1578. V. Ez újítások az oly fajtázó és tisztító készülékekre vonatkoznak, melyekben valamely mozgó- vagy rázó-szita a lisztnek, darának stb. durvább alkotó részeit a finomabb lisztfajtáktól elválasztja; ez újításoknak az a czélja, hogy a nevezett alkatrészeket jobban lehessen elválasztani s az ily készülékek szitáló fölületét könnyebben megfigyelni. A találmányhoz képest a selyemgazéből vagy más finom szövedékből való szita fölé közletlenül egy lassan mozgó sajátos szerkezetű szállítókészülék van alkalmazva, mely a végtelen láncz egy neméből áll, s egy vízszintes keret végeiben levő két henger közé van feszítve, melyek egyikét a gép külsején hajtómű indítja forgásnak. A nevezett keretbe vannak csapágyazva a szállítókészülék hengerei, mely készüléknek elrendezése olyan, hogy megemelhető (pl. lánczhajtással vagy emelttyűmechanizmussal), mi által a sziták felülete megfigyelés czéljából láthatóvá vagy szabad lesz. A szállítókészülék hajtó-oldalán függőleges tengelyen eltolhatólag csigajárat van elrendezve, hogy a szállítókészülék emelésekor s aláeresztésekor a mozgást áthárító fergővel egyre összefogódzék. A szállítókészülékben egy sor pléhteknő van, melyek elhajlott alsó fele csekély távolságra áll a sziták fölött Az egymástól megszabott távolságra álló teknők fölső szélei közé rudak vagy léczek (leg jobb, ha fából valók) vannak rakva, melyek alsó oldala, illetőleg a teknők felé fordult része görbült vagy homorú s melyek a teknőszélektől mintegy 1 cm.-nyíre vannak. E rudak vagy léczek külső végei a teknők fölé ki meg vannak hosszabbítva s itt egy pár csúszósint fekszenek meg, melyek a gép hosszanti oldalán vannak elhelyezve. A léczeket egy vagy több tagos láncz kötheti össze egymással s a görbült alsó részre erősített karokkal tartják a teknőket. A készülék ható módja a következő : a szitán az eddigi módon átvonuló szél a finomabb lisztrészeket gyorsan fölfelé szívja, melyek e közben (az alsó részen hatékony) teknők hasítékain áthúzódnak s a léczek görbült alsó részének vetődnek, melyek ekkor deflectorokként hatnak, mi által a finomabb anyag egy része a teknőkbe kerül, melyek elvezetik s végül a gép hátsó végén a teknők megbillenésével odább adódik. Midőn a teknők tovább mozgásukban fölül kerülnek, fölső nyílt részök lefelé van fordítva, de a léczek homorodásai fölfelé állanak, s fölfogják a finom anyagot, melyet a gép előrészéhez vezetnek s itt leadják. Hogy miként vezettetnek el ezen finomabb részek, a következőkben részletesebben lesz leírva. A durvább részek (dara stb.) a mozgó hajlott szita hosszában a gép hátsó vége felé peregnek, a honnan a szokott módon vezettetnek
