Találmányok leirása, 1894
A söprürekettye rosttá való földolgozása.
341 hoz hasonló. Az e kétkarú nyélre a lap van megerősítve egy sor с c fogazattal, mellyel egyközű az и horony. Az a lapra a d d fogazatú b lap olykép van elhelyezve, hogy annak t vezető-lécze az a lap и hornyában ide-oda tolódhassék, minek következtén а с c és d d fogak egyszer egymás fölé, másszor pedig egymás mellé kerülnek úgy, hogy а с c fogak közti térközt a d d fogak eltakarják. Hogy a b lap ide-oda való járása biztosíttassák, a rajta levő f peczek a g fixpont körül mozgó j rúd v hornyába ereszkedik. Ezen 1 rúd másik vége z horonnyal van ellátva, melybe a k tengelyre alkalmazott l korongnak h peczke ereszkedik. A k tengely magába az a lapba és а у kengyelvasba van 3. ábra. ágyazva és még egy kúpalakú p fogaskerék is van rajta, mely az s s ágyakban fekvő és n n kerekekbe nyúló 0 tengelyre ékelt, szintén kúpalakú r fogaskerékbe fogódzik. Az eszköz működése a következő: midőn e nyelénél fogva az 0 tengelyes fix и и kerekeken toljuk, akkor az 0 tengelyen levő r fogaskerék a p fogaskerékbe fogódzva mozog és így a k tengelyen együtt fészkelő l korongnak к peczke a j rudat ide-oda mozgatja, miből az következik, hogy a j rúd másik vége a b lapot ide-oda tolja és így a с c és d d fogazat a közéje került füvet vagy gabonát szárán elmetszi. Az eszköz tetején m lemez van alkalmazva, mely a lekaszált vagy learatott gabonát stb rendekbe rakja. Add fogak fölülről lefelé 450 vannak köszörülve а с c fogak éle ellenben 900 derékszögűre. А с c és d d fogak közti térközök az 1. és 2. ábrákban föltüntetett Z7-alakúaktól eltérőleg pl. F-alakúak is lehetnek. A söprürekettye rosttá való földolgozása. Föltaláló: Girard J. Lyonban. A szab. bejelentésének kelte 1894. jul. 3. — 1382. A találmánybeli eljárás és gép lehetővé teszik, hogy ipari hasznot húzzunk a söprűrekettye, vagy spanyol-rekettye név alatt ismert vagy egyéb hasonló textil-növényekből. Számos kisérlet azt bizonyította, hogy e növényfajok fás szára jól kifejlődött állapotban nagyon ellentálló és igen finom háncsrostot szolgáltat, mely a kender és len tulajdonságaival egyező és melynek kereskedelmi értéke is ezekének felel meg. Az ehhez való gépet az I. ábra hosszanti metszetben mutatja a 2. ábrának x-y vonala irányában, a 2. ábra fölülnézete, a 3. és 4. ábrák a különböző hengerek mozgó mechanismusát. E gép főbb részei ezek: 1. két sor A A1 és В Bl zúzó- és etetőhenger, melyek között a szárak eljárnak, melyeket közletlenül a kaszálás után lehet megdolgoztatni, vagy pedig csak akkor, ha előbb néhány órán át káli- nagy nátronlúgba kifőztük; 2. két kisebb reczézett C és C1 behuzóhenger, melyeket lehetőleg közel helyezünk el a B1 hengerhez, hogy a hengerből kijövő rostokat megfogják és a D tűhenger alá vezessék; 3. a tűkkel kirakott henger a növény háncsrostjának kitépésére; 4. két rovátkolt E és El behuzóhenger, melyek mozgásuk következtében magukkal ragadják a növényt, melynek háncsrostjait a D henger
