Találmányok leirása, 1894
Távolságmérő.
26 hető műszer, mely a földmérő műszerek szokott hármaslábű kerek asztalán forgathatólag nyugszik, mindenek előtt is áll az AB mérőasztal-vonalzóból (i. s 2. ábra), a melyre vízszintes állítás czéljából x szintező van erősítve. E vonalzó a b közt léptékes, melynek zeropontja z peczek központjában van, a mely körül a műszer forgatható. A mérőasztal a tulajdonképi távolságmérő talpa. E távolságmérővel a fölveendő vidék bármely pontjának vízszintes távolsága a lépték a pontjáig egy függőleges mérőléczről gyorsan s biztosan leolvasható. Magyarázatul álljon itt legelőbb az elmélet: megmérendő a 7. ábrabeli vonal, mint az A1 Bl vonal vízszintes vetéletje; az A N földmérő messzelátó, a mely tengelyének A pontja körül függőleges síkban forgatható; e pont egyúttal az A A1 függőlegesen van ; a messzelátó tengelye föl- vagy alászálláskor V О függőlegesen jár el ; В C szintezőlécz, a melynek zeropontja fölül p-né\ van s melynek beosztása fölülről aláfelé olvasandó. A messzelátót az R S sróffal (2. ábra) a szintezőlécz zeropontjára állítjuk s megtartjuk az A p vonalat, mire A forgópontján а У parányimérő sróffal aláeresztjük annyira, hogy v t egyenlő legyen A 0 1/100-ával. A messzelátó tengelye a szintezőléczen megfelelő hosszaságra szállt le s a szálkereszt most у-ban áll; p q-1 leolvassuk s következő egyenletet kapjuk: ^ A ~ s mivel v t 1/100-da A ő-nak, előáll egy másik egyenlet - = 1/юо-Ha az első -P-P egyenletet a második egyenlet értékével helyettesítjük, akkor előáll harma—7 diknak 1/1O0 = rA\- ebből levonjuk А В = ioo p q-1. Hogy tehát А В közti távolságot tudni akarjuk, a leolvasott p q magasságot 100-zal kell sokszoroznunk, a mi a tizedes helyek odábbhelyezésével történik. Ezek után lássuk a távolságmérő szerkezetét. Ez áll egy jó messzelátóból, a mely függőleges síkban o1 pont körül forgatható s P Q villákba van ágyazva, melyek a messzelátótartóval egy darabból valók. Az M messzelátótartón F serpenyő van (2. s 3. ábra), a mely az U élen nyugszik, minélfogva az r s közti távolság (2. ábra) mindig ugyanaz marad, míg az o1 forgópont s U él távolsága, a mely élen a messzelátó nyugszik, változó. Az R S sróffal a messzelátónak hamar bármily állást adhatunk, pl. midőn a zeropontot a szintezőléczre igazítjuk. A messzelátót az U élre a J parányimérővel (2. s 4. ábra) bizonyos távolságra emelhetjük s leszállíthatjuk. E parányimérő sróf dobbá van kialakítva a lépték fölvételére s egy számsor a forgások számát s határát mutatja. A műszerhez való szintezőléczen (5. ábra) két lépték van egymás mellett, melyek közül az egyiknek fokosztása két-két centimeter, a másiké 5 és 10 centimeter. Miután a műszer a szokásos hármaslábra, valamint a J parányimérő-sróf számsorának zeropontjára van állítva, a mérő eljárás foganatosításakor a messzelátó szálkeresztjét az A A orsóval a szintezőlécz zeropontjára igazítjuk, a melyet arra a pontra állítunk, a honnan a távolságot mérni akarjuk, mire a parányimérő srófot addi^- forgatjuk, míg a 2
