Találmányok leirása, 1894

Nyomdagép vonalzó-készüléke.

334

képest még különféle színezetet hoz létre, mint az eddig használatos módszerek, melyek csak egy színezetet tüntetnek. A leírt hálóval készített képről ezek ötlenek szembe : a legnagyobb világosságnál nem egészen fehéren jelenik meg egy sor finom fekete pont, melynek pontjai a háló erős keresztezéseinek felelnek meg; azon mértékben, a mint az árnyék sötétedik, e pontok is folyton nagyobbak lesznek. A gyengébb középárnyékolás, ban másik fekete pontsor jelenik meg, a mely a háló gyöngébb fekete vonalainak fele] meg. A fekete pontok e második sora a szerint szaporodik, a mint az árnyék erősbödik, míg a folytonos vonalak a hálónak megfelelelőleg képződnek. Miután az árnyék mind mélyebb és mélyebb lesz, a háló kisebbedő keresztnyilásaiból képződött pontok egészen a legsötétebb árnyékig eltűnnek.

Nyomdagép vonalzó-készüléke.

Föltalálók: Droppa K., Kovács Gy. s Cziráky S. Budapesten. A szab. kelt 1894. aug. 23.

XXVIII. 2885. R.

A találmány tárgya oly nyomdai vonalozó készülék, mely jól és gyorsan dolgozik és mellyel a nyomdagépet rögtön föl lehet szerelni vagy pedig csekély átalakítás mellett e készüléket rajta alkalmazni. Az 1. ábra előnézete, a 2. ábra metszete, a 3. ábra oldalnézete a készüléknek. Lényege a következő : az a tengely két oldalt b b csapágyakban forog, mely csapágyak azonban с c csukló körül mozogva az a tengely szükséges leereszkedését vagy emelkedését megengedik. Az a tengelyt, melyre két d kerék van ékelve, az e papirossal, mely az a tengely alatt jár el, az együtt futó / sinek hozzák forgásba. Az a

tengelyen levő többi g g éles kerekek, melyek a vonalzásnak megfelelően megszabott számban vannak a tengelyre tolva és ott h állító gyűrűk által rögzítve, természetesen szintén forognak és éleik az odaszorított i festékhengertől festékesek lévén, az alattuk eljáró e papiroson nyomot hagynak. Ha ezen g g kerekek élei nem folytonosak, hanem pontok vagy vonalkákból állanak, természetesen a vonalozás is pontozott vagy vonalkás lesz. A d kerék f sínje egy mélyedésből áll, midőn a d kerék e mélyedésben van, akkor a kerekek a papirost megfekszik, midőn azonban ez f sínbe k pálczikákat fektetünk, akkor az ezekre fölfutó d kerék emelkedik és a vele egy tengelyen levő g g kerekek ugyanezt téve, megszakítják a vonalzást. Az a tengely, mint már említettük, b csapágyakban, az i henger tengelye pedig / csapágyakban forog. Az / és b csapágyak m m pofákban mozognak és n állító srófokkal beigazíthatók. A két teljes csapágyszerkezet: c ten-