Találmányok leirása, 1894
Cementburkolású aszfaltcsövek.
20 ban a g vezetőrúdon h sróforsóval i szánkó tolható odább. A sróforsót az e tengely hajtja szíj- vagy kerékáttétellel, úgy hogy a szánkó az f forgattyú fordítására egy darabbal odább halad. Az i szánkóra dróttal megrakott k matolla s / feszítő van alkalmazva, a mely utóbbin a matolláról lekerülő drótnak el kell járni. A feszítő áll három vápás Z1 /s csigából, melyek közül Z1 l1 helytállók. Az /s csigát /4 sróforsóval meg lehet emelni s aláereszteni s /6 rugóval rugalmasan az áthúzott drótnak neki szorítani, mitől ez több vagy kevesebb súrlódással s megfelelő feszüléssel а В dob, illetve aszfallcső körré fonalódik. A feszítő helyett a k matollát láthatjuk el fékezővei, mint ezt а 12. ábra mutatja. Itt a matolla k1 tengelyére Nokorong van illesztve, a melynek а къ súllyal megterhelt к4 fékpofa szorul. Ha a drót nagyon vastag, mind a feszítőt, mind a fékerőt alkalmazhatjuk. A dob fordítására a matoláról ereszkedő drót az i szánkó eltolódásával tekercsalakban fonalodik az aszfaltcsőre, a melybe valamennyire belé nyomul (mi végre az aszfalt vagy drót kissé megmelegíthető), de jobbára mégis kiáll belőle s az aszfaltcső s cementburok közt erős kötődést létesít. Az egy vagy több drótréteggel való fonalítás után, sorra kerül a cementburok. Ha az aszfaltcső s a cementcső bensejében is dróttal bélelendő, a dobra legelőbb egy réteg aszfaltot borítunk, aztán drótot fonalítunk rá, mire ismét aszfaltot rétegezünk. Ugyanígy bánunk el a cementtel. A kisebb s közepes belsőségű s kerek alakú 12. ábra. 13. ábra. csöveknél a leírt eljárás igen czélszerűnek bizonyult. Nagyobb belsőségű csöveknél azon ban talán czélszerűbb a cementburkot formákba való gyömöszléssel létesíteni, a mi szilárdságát tetemesen fokozná. Az eljárás ekkor ez: Az esetleg már dróttal fonalított a aszfaltcsövet m talpra állítjuk (8. ábra.) s belül megerősítjük p hasítékos r könyökvasakkal, melyek q srófokkal rögzíthetők, megfekszik a cső belső falát s ezzel a csövet helyén kötik. Már most, hogy a cementburkot megadhassuk, két félkörű, ékkel s foglalóval összekötött részből álló, mintegy 20 cm. magas gyűrűt használunk, a melyek belső átmérője a készítendő cementcső külső átmérőjének felel meg. Az ily n gyűrűt az aszfaltcsőre húzzuk s az említett könyökvasakkal közeplőleg illesztjük az a cső körré. Étre az aszfaltcső s gyűrű közti térközt cementtel töltjük ki s begyömöszöljük. A mint az első gyűrű teli van gyömöszölve, egy másodikat huzunk rá, ismét megtöltjük cementtel, meggyömöszöljük s így tovább. Hogy a rákövetkező gyűrű középlőleg legyen az előzőre illeszthető hézag hagyás nélkül, a gyűrűk, mint a 9. ábra mutatja, egymásra borulhatnak vagy pedig a 10. ábra szerint о pántvas alkalmazható az illeszték helyére. Ha a drótfonalítás helyett b drótgyűrűk vagy kerékvasgyűrűk alkalmaztatnak, akkor legelőbb cementet gyömöszlünk aztán behelyezzük a gyűrűt, mire ismét cementet gyömöszlünk s így tovább. Ily módon nemcsak kerek csövek, hanem
