Találmányok leirása, 1894
Palástos vagy kettős kanyargók.
6 kosítva, a melyen a b kocsikerék jár ; emez oly széles, hogy könnyen illed belé az a abroncsba. Ezt az abroncsot, a mely sínül szolgál, oldalt négy hengeralakú g fagörgő vezeti, a melyek az f csapnál fogva az e keretbe vannak csapágyazva. E görgős vezetéken kívül a sínabroncsnak nincs egyéb vezetéke, sem egyéb ágyalása. A b kocsikerék a c csapágyakba [erősített d tengely körül forog s benne jár az a sínkerékben vagy válás abroncsban. A kocsi mellső részét a hátsó résszel i derékszög köti össze forgólag. A tulajdonképi kocsi fenék a hátsó résszel össze van szegecselve s golyós görgőkön csuszamlik, a melyek a mellső részbe vannak ágyazva. A kocsi megindításakor a b kocsikerekek a válás a abroncsban megindulnak majdnem minden súrlódás nélkül, minthogy emezt is a kocsi súlya forgatja. Palástos vagy kettős kanyargók. Föltaláló: Hentschell J. Becsben. A szab. kelt 1893 decz. 20. XXVII. 4536. B. A találmány tárgyát tevő [kanyargók czélja, hogy a vizet, levegőt, gőzt, párlatot stb. kellő módon keringéltessék. Az 1. ábra egy kettős menetű kanyargót láttat nézetben s alaprajzban, a 2. ábra függőleges metszetét. Minden menet itt fokozatosan emelkedik. 2. ábra. I 4. ábra. 3. ábra A 3. ábra egymenetű kanyargót mutat nézetben s alaprajzban a párlás czéljára szolgáló ellenáram elve szerint. A 4. ábrában fölül egy egymenetű s egy kétmenetű kanyargót látunk, míg alul metszetben a forrasztással való kapcsolás metszetét. A kettős menetű kanyargó (1. s 2. ábra) jelesül fűtő czélokra (víz-, levegő- vagy gőzfűtésre) vagyis hőfejlesztésre használható; minthogy minden egyes kanyargónak foko -
