Találmányok leirása, 1893
Mágneses vízállás-mutató.
80 Mágneses vízállás-mutató. Föltaláló: Klerity L. Belgrádban. A szab. kelt 1893. jan. 27. XXVII. 192. KI. E vízállásmutató a mágnesnek más mágnesre vagy vasra vagy aczélra való hatásának elvén alapul, a mely szerint a második mágnes vagy vas- vagy aczéldarab az első mágnestől megvonzva, ennek mozgásait követi. Ha tehát egy mágnest lábogóként alkalmazunk gőzkazánban vagy más víztartóban s közelébe, de tőle térileg elválasztva egy második mágnest vagy csak vas- vagy aczéldarabot helyezünk el. e második mágnes vagy vasvagy aczéldarab a változó vízállás szerint módosuló lábogóállást követni fogja s vele fölalá mozog, úgy hogy a láthatólag elhelyezett második mágnes vagy vasdarab állásából a nem látható lábogómágnesé és e szerint a vízé is megállapítható. Hogy a látható mágnes vagy vas- vagy aczéldarab biztosan s könnyen követhesse a' lábogómágnest, holmi folyadékba helyezendő vagy nem mag neses s mágnestől meg sem vonzható ellensúllyal látandó el. Folyadékba téve súlya a kiszorított folyadék súlyával egy vagy majdnem annyi, s mint súlytalan test a lábogómágnest követni kénytelen. Az I. ábra a kazánnal közlekedőkét edényt láttat a kazán bütüjével egyközű függőleges metszetben, a ■2. ábra pedig függőleges síkban, mely edényekben egy-egy mágneses lábogó van elhelyezve a kazánvíz. hatásának kitéve; ugyanez ábrák föltüntetik a kazántól elkülönített folyadékos edényt is, mely szintén mágneses vagy vasból, vagy aczélból való lábogót foglal magában. A3, s 4. ábrák egyszerűsítései amazoknak annyiban, hogy a kazánvíztől befolyásolt lábogók helyét csak egy foglalja el, mely a 3. ábrában a kazánon kívül, a 4. ábrában belül van alkalmazva. Az 5. ábra módosítása a 3. ábrának, a mennyiben a kazántól elkülönített mág nes vagy vas stb. itt nem folyadékban rl csőtoldások kötik mágneses i. ábra. 2. ábra. 3. ábra. 4. ábra. 5. ábra. lábog, hanem ellensúly mérengeli. Az 1. s 2. ábrában b c, illetve bx cl össze a d kazán gőz- vagy vízterével az a a1 két edényt, melyekben az e eL lábogó van elhelyezve. Az a a1 edények között vagy előttük a kazántól s tőlük elkülönített, folyadékkal teli f1 edény van alkalmazva, benne a t mágnessel vagy aczéldarabbal, melynek súlya, mint már említettük, egy vagy majdnem egy a tőle kiszorított folyadékkal. Ha a lábogómágnesek a pozitív n sarkkal fölfelé s a negativ j sarkkal aláfelé irányulnak, a t mágnesnek ellenkezőleg kell állania, tehát J-sel föl s ;г-пе1 alá. A mágnest a lábogók megvonzzák s a lábogónak a változó vízállástól függő magasabb vagy mélyebb állását foglalja el, úgy hogy a mágnesre vagy ezt helyettesítő vas- vagy aczéldarabra jegyzett rovásokról vagy egyéb szefnbetünő jegyekről a vízállás leolvasható. A 3. s 4. ábrákban csak az e mágneses
