Találmányok leirása, 1893
Kéreghántó eljárás.
;i 1 kampóval van ellátva, mely a csaptató nyitásakor fölhúzandó. A j rúgó a d csaptatót folyvást úgy szorítja, hogy ha az e tolót lenyomjuk, magától záródik le. A magszekrény kiürítésének könnyebbsége végett ez alá egy eltolható k lapossín (i—5. ábra) van helyezve úgy, hogy a magszekrény l feneke s a b vezetőcsövek közt mozoghasson. A magszekrényen kétféle nyílás van. Az 1 nyílások benyílnak a vezetőcsövekbe, a 2 nyílások pedig a szabadba. Az e nyílások alatt alkalmazott k sínben szintén kétféle lyuk van; az /-gyei jelölt lyukak az első, harmadik, ötödik stb. tölcsér alatt, míg a //-vei jelöltek, melyek amazoknál kétszer oly nagyok, a második, negyedik stb. tölcsér alatt vannak alkalmazva. Midőn tehát a sín a 4. ábrabeli állásban van, a gabona a tölcsérekből a vezetőcsatornákba hull. Mikor azonban a magszekrényt ki akarjuk üríteni, akkor 1 nyílásait el kell zárni, ellenben a szabadba nyíló 2 lyukakat megnyitni, hogy rajtuk a magszekrény kiürülhessen. Ez m emelttyűnél fogva a k rúd eltolásával történik, a mely ekkor a 4. ábrában szemlélhető állásban van. Az 1 lyukakat a sín, a II nyílásokat a magszekréji^ feneke födi el. Egyidejűleg azonban ^ о // R-nü-d.- fsi» ь-an-UnoL-a kiürítendő gabona szabad utat talál. Kéreghántó eljárás. Föltalálók: Bache-Wiig K. és Morterud E. Böhnsdalenben. A szab. kelt 1893 jan. 21. Х^лМТ. 44. R. A vízben ázott fáról azon nedvesen a kéreg lehántható, ha sebesen forgó kefékkel dörzsöljük. A kéreg részint nagy darabokban válik le ekkor, részint lehorzsolódik. Ez eljárásban az a jó, hogy a fa meg nem sérül, se kárba nem megy, mint a cellulozagyártásnál követett eljárásban, a hol a kéreggel a fa 10%-a megy veszendőbe. A kefélést czélszerű vízben vagy más folyadékban végezni a következőkben leírt géppel. A teknőalaku 1 edénybe három tengely van egyközűleg ágyazva, melyek közül a fölső 2 tengely két 3 keresztkarral van ellátva. Ezek a tengellyel szemben nem forgékonyak s 4 csúcsaik a velük átellen álló 6 korong csúcsokkal a hántandó fa foglalására valók. A 4 csúcsok tekerületekkel s 5 kézikerekekkel tengely irányt állíthatók s a 6 korongok orsókra vannak alkalmazva, melyek forgólag van ágyazva s másik végükben 8 örv félrésszel vannak ellátva. Hogy a tengely alatti részek szembetűnjenek," a 3. ábrában a 2 tengely a keresztkarokkal el van hagyva. A 3 keresztkarok három karnak. Ekkor ugyanis egy faszái munkálása közben az előbb munkált kivehető s egyidejűleg a harmadik csúcspár közzé egy új faszái illeszthető be. A 7 orsót forgatja a 10 tengely végebeli g örvfél.a mely a 3 keresztkarok helyes állításával az alsó 6 csúcskorong 8 b ^ra. örvfelével fogództatható. A 10 tengely az 1 teknő bötűfalába van ágyazva s a kapcsolás bes kiigazításával tengely irányt eltolható. Ez a ig kézikerék segítségével történik. A 10 tengely forgását a ii s n kúpos kerékpártól veszi, melyek közül a 11 kerék a 10 tengelyen úgy fészkel, hogy ez abban eltávolódhatik, de ellenébe nem foroghat, míg a 12 kerék a teknőn kívüli 15 ágyazatba ágyazott a 14 tengelyre a 13 csigáskerékkel együtt rá van húzva. A 13 csigáskerék a i~ förgőbe fogódzik, a mely szíjaskoronggal fölszerelt 18 tengelyen fészkel. A teknő egyik 23 bötűfalába s 24 ágybakba ágyazott 20 tengelyen levő 21 karok tartják a 22 hengeres-kefét. A 20 tengely egyik vége elér a 18 tengelyig, de vele nem
