Találmányok leirása, 1893
Hidak, általában vasszerkezetek hajlását mutatós jegyző-készüléke.
32 helyzeténél fogva a pillanat műve, a mit azonban azzal is előidézhetni, hogy a ír és 12 kerekek fogainak számát sokasítjuk. E kerekeket a /5 óramű egységes forgómozgásba hozza, úgyszintén a 16 dobot is. E dob áll négy villámvezető a a1 a2 a3 gyűrűből, s négy villámot nem vezető gyűrűből, mely utóbbiak villámvezető részekkel vannak ellátva, melyek száma az 1,3,6, haladvány szerint többesül s az utolsó egész fölülete villámot vezet. A 8 határon kilépő villamos áram betér a 17 fémlapocskába s mindannyiszor eljut az elektromágnesig, mihelyt a 18 lapocska a c—съ gyyűrűk villamvezető részével illentődik. Ebből tehát kitetszik, hogy a szerint, mikép helyezkednek el a /7 és fémlapocskák a 16 dobbal szemben, az áram az elektromágnest i-szer vagy 3-szor vagy б-szor hatja át vagy annyiszor a hány a foga a 11 keréknek, A C kőpűnek olyan lesz tehát a sebessége, a mely a i~ és 18 fémlapocskák állása szerint módosul. A készülék tehát adatokat jegyezhet vonat elvonulás közben is, anélkül, hogy a készüléket ki kellene kapcsolni, mert a kikapcsolást a hidlendülések eszközük egy a hidra alkalmazott helytálló mágnes révén, a melynek sarkai közt egy tekercs tolódik s ez a jegyzőköpű működtető művét kikapcsolja. A 13. ábra egyszerűen jelölő készüléket tüntet föl maximumokkal s minimumokkal. Ez két vízszintes, 1 mmnyi belső átmérőjű üvegcsőből áll, melyek egyik vége kis vályúba merül, mely kénesővel tölthető meg. Mihelyt a külső А В medenczék helyükön vannak, elég leereszteni a kis 19 dugattyút, hogy az üvegcsövek mindegyikében a kénesőoszlop fölszálljon; egy második dugattyú, mely a külső medenczék egyikével kapcsolatos, a kénesőoszlopot az osztás zeruspontja elé hozza. A készülék forgékonysága a folyadékmennyiségtől függ, melyet ki kell szorítania, hogy a megfigyelt alászállás kiegyenlítessék, de mivel az üvegcső átmérője csak 1 mmnyi, ajánlatos az adatokat 10, 20.........100-zal sokszorozni. Két kis mutató a csöveken jelöli a szint-eltolodás legszélső pontjait. Egy mágnes segítségével minden megfigyelés után visszaterelhetők a mutatók a kénesővel való illentődés pontjukra. A 14. ábra oly készüléket mutat, amely a színt-eltolódásokat úgy fokozza vagy csökkenti, hogy leolvasások megkönnyítessék illetőleg lehetővé váljék. Egy 22 csappal ellátott kettős 20, 21 szorongónyújtványhoz vannak kapcsolva I. az U-alakú 23 cső, melybe bizonyos mennyiségű kéneső foglaltatik, 2. két 24 25 függőleges cső, melyek fölső része 26 perselybe torkollik; ez 27 csappal van ellátva, a mely a levegővel való közlekedést teszi lehetővé. A két cső egyike vagy másika (pl. 24) 28 csappal van ellátva. A 20, 21 csövek 29 30 végei А В két medenczére vannak erősítve, melyek közül egyik helytálló pontra, a másik azonban arra a pontra van helyezve, a hol a hajlásokat meg akarjuk állapítani, illetve megmérni; az igen nagy hajlások számára a szint-tolódást az alsó kénesőoszlopon mérjük, mi végből a 22, 28, 27 csapokat elzárjuk; a kéneső szint-eltolódása 13-, 15-szörte kisebb, mint az A s В medenczék közötti. Ez eltolódásokat fokosztásról olvassuk le. Ugyané készülékkel (mikor is 24, 25 részben vízzel vannak megtöltve) a szint-eltolódásokat a víz magassága szerint mérhetjük. Tegyük föl, hogy a szint-eltolódásokat tágítani akarjuk. A 27 csapon, a mikor a 28 csap is nyitva van, a 24, 2í csövekbe a víznél csekélyebb sűrűségű folyadékot eresztünk, amely tehát azzal el nem keveredik, pl. olajat. Vegyük már most föl, hogy a 24, 25 csövek keresztmetszete iD cm. Ebből következik, hogy I cm.-nyi színt eltolódás 1 gramm víznek felel meg. Ha a víz fölötti folyadéknak sűrűsége pl. 0.90, világos, hogy a színt-eltolódások magasságának aránya a víznél s e folyadéknál olyan lesz mint 100 a 90-hez, mitől ugyanoly irányú tágulás áll be. A víz fölött használt folyadék természetének változtatásával tehát oly tágulást érhetünk el, a milyent éppen kívánunk. A szint-eltolódások mozgékony fokosztásról olvashatók le. Felelős szerkesztő : FRECSKAY JÁNOS. Pallas részvénytársaság nyomdája Budapest.
