Találmányok leirása, 1893
A katonai kardok hüvelyein tett javítások. - Újítás magasban járó vasutakon.
238 A katonai kardok hüvelyein tett javítások. Föltaláló: Greth A. Pozsonyban. A szab. kelt 1893 jun. 21. XXVII. 2096. A. A katonatisztek s a lovassági legénység kardhüvelye a csörtető körül csakhamar megrepedezik, kilyukasodik, mit a gyalogosnál az okoz, hogy a kardhüvely egyre a földdel érintkezik, a lovasnál pedig, hogy folyvást a sarkantyúba s kengyelbe ütközik, de meg az is, hogy a hüvelyt e helyen inkább s gyakrabban kell tisztítani. A lovassági kardhüvelynek azonkívül még az a hiánya, hogy a hüvelyszáj megerő- ÍW| sítésére való két szemölcsből hamar kivesz a sróf. Az 1. ábra egy találmányszerinti lovassági kardhüvely belüleső oldala, a 2. ábra ugyanannak metszete az X X vonal mentén. A 3. ábra a hüvely jelenlegi alakját láttatja. Az egész hüvely meghagyott hossza 85 cm. A föltaláló _I e hüvelyt úgy készíti, hogy a vas a falai ^ a c szájtól számítva, mintegy 62 cm. hosszaságban csak 8 mm. vastagok s innen még hátra levő 23 cm. hosszasáéban egyre inkább vastagodnak vagyis kúposodnak, úgy hogy az a vasfalak végül a b csörtetőnél mintegy 1.8 mmnyiek lesznek. így tehát a hüvely a nélkül, hogy a megszabott súlyt elhagyná, ott, a hol leginkább ki van téve a kopásnak, oly erős lesz, hogy egyhamar nem lesz oda. A lovassági kardhüvelyen azonkívül még a következő javítást tette a föltaláló : a hüvely belül eső oldalán vagyis a testhez álló részen d úgynevezett szemölcsöt alkalmazza, a melynek közepén kerek srófolólyuk van, a mely az a hüvelyfalon s a c szájon át a hüvely belsejéig nyúl s mindvégig f sróftekerületes, melybe egy c sróf ereszkedik s így foglalja össze a c szájat s a hüvelyfalat (2. ábra). A sróffej két oldalt g g-nél be van róva, mely rovásokba fogódzik a 4. ábrabeli ágas kulcs, a melylyel a ki és besrófolás történik. Újítás magasban járó vasutakon. Föltaláló: Meigs J. L. Bostonban. A szab. kelt 1893 jun. 24. XXVII. 2117. B. A találmány vonatkozik a pillérek szerkezeti részleteire, a tartógerendák gyámolára, a gerendák egymásközti kapcsolatára s a sínek mikénti alkalmazására. Az 1. ábra egy pillért láttat részben nézetben, részben metszetben s a pillér fölső végén megerősített mindkét gerenda egy darabját. A 2. ábra metszet a gyámolon át, hol is a pillér s a gerendák támaszai nézetben láthatók. A 3. ábra fölülnézet, mely a vágányt s elrendezését szemlélteti; egyes részei metszetben vannak föltüntetve az 1. ábrának x-x-')e irányában. A 4. ábra oldal- s végignézetei a surlódó lemezeknek, a melyeken a gerendák végei
