Találmányok leirása, 1893
Egyetemes kerti eszköz.
..................» ' " ■ • 222 ben függőleges irányban mozoghatnak. A V V állítósrófok a peczkeket megköti, ha a gyűrűalakű lemez a kívánt magasságra van emelve. A hüvelyek alsó vége a dynamelektromos géppel kapcsolotos К К vezetékkabelekkel van összeforrasztva. Hogy a gyűrűalakű lemez két vége közt keletkezhető rövid záródás elkerültessék, az elszigetelő gyűrűk ott, hol az újezüst-lemez két vége közt hézag van, megfelelőleg meg vannak szakítva. Az ezüst-lemez belső átmérője kisebb a két szigetelő gyűrű belső átmérőjénél s oly nagyra van szabva, hogy izzó állapotban mintegy egy milimeterrel nagyobb legyen azon köralakú keresztmetszetnél, a mely szerint a pohár elmetszendő. A dynamelektromos gép, a vezeték, a lábak s az újezüst-lemez teljesen elszigetelt zárt áramkört képeznek, a melybe még egy Ampere-mérő van kapcsolva az áram mérésére. Az áramerő az ezüstlemez ellenállásával szemben fordított arányban változik s az ellenállás fordított arányban a lemez keresztmetszetével szemben. Mennél nagyobb tehát a keresztmetszet, annál nagyobbnak kell lennie az áramerőnek is és viszont. Az oly lemez számára, mely mintegy I mm. vastag, 75 mm. a belsősége s 15 mm. a szélessége, 250 Amperé-nyi áramot használhatni. A leírt készülékkel következőleg foly a munka: legelőbb az újezüst-lemezt a kellő magasságba helyezzük. Minthogy tudvalevő, hogy mily magasságban metszendő el az illető tárgy, a két elszigetelő gyűrűt, az újezüstlemezt, úgyszintén a hüvelyeikben szabadon mozgó t t peczkeket úgy emeljük meg, vagy eresztjük alább, hogy a talp s a lemez közti távolság az elmetszendő tárgy magasságának feleljen meg. Erre a gyűrűket megerősítjük s az L lemezt az m in'- markokkal befogjuk. Ugyancsak att hüvelyeket is megerősítjük hüvelyeikben. Most az áramkört zárjuk, mitől az újezüstlemez izzóvá lesz. Az elmetszendő tárgyat a lemez belsején át az 5 talpra állítjuk. Hogy a hő egyenletesen oszoljék el, az elmetszendő tárgyat maga körül forgatjuk egyszerűen a puszta kézzel. Az üveg körvonalban, mely az izzó lemez belső körvonalának megfelel, meghevül, mitől az üvegmolekulák összefüggése megszűnik s e helyen az üveg egyenletesen s simán meghasad. I. ábra. Vas-szántalp. Föltaláló: Cselleng Gy. Mező-Túron. A szab. kelt 1893 jun. 4. XXVII. 1937. A. A találmány tárgya oly vasszántalp, melynek alkalmazása lehetővé teszi, hogy bármily kocsi rövidesen szánkóvá alakítható át olymódra, hogy a kocsikerekek mindenikére egy~egy szántalpat erősítünk. A találmányt az 1. ábra oldalnézetben, 2. ábra fölülnézetben tünteti föl. A 3. ábra a szántalp megerősítéséhez szükséges sróf-kapcsot, a 4. ábra pedig a találmány alkalmazásának módját mutatja. Az elrendezés a következő: a lapos a vas egyik vége felgörbítve (1. ábra), másik vége c csuklós pántszerűen van készítve úgy, hogy az a szántalp képezi a csuklós pánt egyik szárnyát, míg a másik szárnyat a kerékkoszorú kerületének megfelelően görbített, ugyancsak lapos d vas képezi. Az egyik a talphoz egy másik f talpat is erősítünk azon czélból, hogy kopás esetén ne kelljen az egész szántalpot eldobni, hanem csupán a toldaléktalpat, mely aztán a másikkal helyettesíthető. Hogy a kerék le ne csússzék a szántalpról, g rátét alkalmazandó, melynek két g1 füle közé helyezzük a kerékkoszorút, másrészt pedig (4. ábra) az a szántalp b felkunkorodó végét, valamint
