Találmányok leirása, 1893

Petroleummótor indító-készüléke. - Fémes kerek belteríi-testek s lemezek készítése villamos válatás révén ványolással.

sénél úgy igyekeztek segíteni, hogy a fürdőben időközönként megfordították vagy folyton forgatták. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy a tárgyakat környékező folyadékrétegek fémtartalma csakhamar megfogy s az ejtő-bontók forgása nem tudja megakadályozni az annyira káros fémiszap meggyülemlését. A találmány szerinti eljárásban az egyenletes lerakodást ványolással lehet elérni, a mely művelet a következő :

Legelőbb is megfelelően ellenálló anyagból való bélről kell gondoskodni ; csövek készítéséhez vagy teli n (1. ábra) beleket veszünk fából, fémből vagy égetett agyagból, vagy a fémcsöveket (2. ábra) ; hosszú csövek készítéséhez erősen s szorosan egymásba tolodó a a1 fémcsöveket (3. ábra) vagy a bélcsövön végig menő szorosan illedő b keresztdarabokat alkalmazunk (4. ábra); a végre, hogy a bélcső súlya íokoztassék, meg

lehet rakni fövénnyel vagy ólomsöréttel, mire a két végnyilást a fürdő folyadékától meg nem támadható dugóval zárjuk el s a dugók közepébe d forgócsapokat illesztünk, majd meg, nehogy a csővégeken egyenletlen legyen az áramerő, rézből vagy sárgarézből való e kupakokat erősítünk a dugókra, mire az ekként fölszerelt belet a folyamat tartamára könnyen olvadó anyag vékony rétegével vonjuk be, mely anyag viasz, paraffin, sztearin, hegedügyanta stb. oly szívós keveréke, hogy tükörsimára lehessen megesztergálni (1—6. ábra.) Hogy e keverék lehetőleg erősen megtapodjon a bélen, fölszinét érdessé kell tenni vagy finoman megreczézni. A gondosan leesztergált vagy megöntött belet erre nagy figyelmesen s vigyázatosan graffittel, bronzporral vagy ólomfüsttel fémesen vezetővé tesszük. Más módja a bevonásnak abban áll, hogy a beleket ólommal vagy öttevényeivel borítjuk

4