Találmányok leirása, 1892
Gyalúk igazító készüléke.
a mely az A alakidom megfelelőleg görbült belső részén hempereg, úgy hogy az alakidom a d és dl csigák közt van, melyeknek az alakidom hosszában kényszeredetten kell eljárniok. Midőn a sarlóvasat meg akarjuk hajlítani, s horgával (8. ábra) bedugjuk az alakidoni л8 hasadékába, mire a d nyomócsigát a nyíllal jelölt irányban járatjuk. Ez a sarlóvasat úgy nyomja az й3 csatornába, hogy ránczosodás nélkül kell magára öltenie a sarlóalakot (io. ábra). A d csigát illetőleg az azt mozgató géprészt abban a pillanatban kell megtudni állítani, a melyben a d csiga a vasat teljesen meghajlította. E czélból a következőkben leírt kiakasztóművel van ellátva: az F géptengely hátsó végébe G korong van ékelve (2. 4. s 5. ábrák), ugyanarra van binogva helyezve a H fogaskerék, a mely az L hajtótengelyen levő К hajtóba fogódzik. A míg a H kerék a G korongba akaszkodik, az F tengely is forog E keretestül. A mint azonban kiakaszkodnak egymásból, a //fogaskerék binogva forog az F tengelyen a nélkül, hogy ezt forgatná. A G korong s a H fogaskerék 72 be- vagy kiakasztását M lábalóval eszközöljük, mely m zsinórral, láncczal vagy ilyessel van a C géplábon forgólag megerősített N könyökemelttyűvel összekötve. Az M lábaló le nyomására legelőbb fordul az N könyökemelttyű, mitől N1 karja az о csapban ütközik s H fogaskeréken forgólag megerősített 0 emelttyűt a P ék hornyából kiemeli; erre az ék a P1 rúgót, mely a H fogaskerék Hl éktokolásba van rejtve, a G korong egy hornyába tolódik be, úgy hogy ez a H kerékkel egybekapcsolódik. Ha az M láballót eleresztjük, az N emelttyű elrézsutolt N2 karja az Ns súlyzó hatásától úgy fekszik neki a G korongnak, hogy a P ék ismét a H1 éktokolásba nyomul be s az 0 emelttyű az 0’ rúgó nyomásától a A* ék hornyába esik s ezt ismét megköti. Ez esetben tehát a G korong s //fogaskerék közt a kapcsolat megszűnt. — Arra, hogy az a1 és a2 alakidomrészek könnyen s gyorsan ki legyenek akaszthatók, az a1 srófházra, melynek csapszege a két részt összefoglalja, a6 kar van alkalmazva, mely forgattyú módjára van alakítva s e szerint könnyen fordítható. Gyalúk igazító készüléke. Föltaláló : Gurin J. Hirschbergben. A szab. kelt 1892 febr. 18. XXVI. 228. R. Fölszínt simító vasgyalúra vonatkozik e találmány, a melynél a szokásos fatokot talp-lap pótolja ráerősített gyalúvas vezetékkel. Czélja pedig a találmánynak, hogy a gyalú oly beigazítókészűlékkel el legyen látva, a melyet a munkás könnyen kezelhet, mi közben a talplapon el irányt szab. Az ábra ily gyalút függőleges hosszanti metszetben szemléltet. Az a talp a1 oldalas pofái közzé van erősítve az 0 gyalúvas elhajló b tartója, mely az a1 pofákkal együtt az 0 gyalúvas vezetékéül szolgál. A tartón levő b2 fejes bx szög az 0 gyalúvas o1 hasadán nyúlik át, úgy hogy a gyalúvas hosszában eltolható s egyidejűleg a b1 szög körül fordítható. A b tartó hátsó felében levő Ьъ b* bujtatókba bejár a d orsó,