Találmányok leirása, 1892

Vasutijegyek keltezője. - Sarlóhajtógép.

70 Ha egy a hordónak az alapba való sülyesztésével a kellő mélységet el nem lehet érni, akkor egy második, szűkebb átmérőjű hordóval az elsőnek legmélyebb pontja alá ugyan­oly módon lehet tovább hatolni, mint az elsővel (6. ábra). Ez eljárás esetleg többször ismételhető. Vasutijegyek keltezője. Föltaláló: Lucchesini A. Firenzében. A szab. kelt 189z febr. 18. XXVI. 251. A. E készülékkel a vasútjegyeket gyorsan lehet megjelölni s lehetetlenné tesz i, hogy a vele bánó visszaélést kövessen el. Az 1. ábra a készüléket oldalról mutatja s azt a részét, mely a jelölés működő részeit foglalja magában, függőleges metszetben; a 2. ábra víz­szintes metszet az 1. ábrának 1—1, 2—2 vonalai irányában ; a 3. ábra homloknézete. — A gép egy kellő alakú s méretű A lábból áll, a melyre a keltezést végző részeket tartal- 3. ábra. i. ábra. mazó В tokolás C körül forgólag van meg­erősítve, s melyre azonkívül az edzett aczélbót való F csiga s H kengyel van alkalmazva. A В tokolásban levő négyszögü d rúd az alú! s fölül kúposán egybemenő M rúgó ráhatásá­tól föl- s alámozoghat. A rúgó fölül egy erős lemeznek s alúl a karikának szegül, mely a d rúdra van tűzve. A d rúd alsó végén levő G orros D szelenczében több forgó E kerekese van egy tengelyre fűzve, a melyek kőredékére alkalmazott számok vagy jelek kellő összeté­teléből az év, hó s nap kelte áll elő s e szerint a kerekcsék teszik ki a nyomóbetűzőt. A D szelenczét s vele az egész keltezőké­­szűléket megszabott állásban (t. i. az emelt állásban, mint az 1. ábra láttatja) a g rúgó tartja, a mely farkasfoggal van а В torkoláshoz erősítve s alsó végével a H kengyelbe hatol be. Mikor a vasutijegyet az / szájon a készü­lékbe dugjuk s а В tokolást valamennyire 2- ábra. magunkhoz húzzuk, akkor a g rúgó a H ken­gyelbe ütközik, a D szelencze szabaddá lesz s az M rúgó a d rúdat le felé szorítja úgy, hogy az E betűzőkerekcsék a jegybe ütődnek s a rajtuk levő betű- vagy számjeleket beléje sajtolják. Midőn aztán az egész В tokolást ismét az a láb felé visszataszítjuk, akkor a G orr elsíklik az F csigán, úgy hogy a D szelencze ismét megemelődik s első állásába visszatér, a mikor is a g rúgó alsó kiálló bütyökjének szegül. A keltezőkerekek így ismét az I. ábrabeli állásba jutnak. — Ebből kitetszik, hogy a keltezés teljesen önműködőleg megy végbe s függetlenül a jegykiadással megbízott akaratától. A keltezés tehát biztos. Sarlóhajtógép. Föltaláló: Moser К. Opponitzban. A szab. kelt 1892 febr. 20. XXVI. 212. R. A sarló vasa e géppel hideg állapotban a kellő alakba hajtható a nélkül, hogy a sarló élén ránezok képződnek. A gépbe a sarlóalaknak megfelelően hajlított csatornaszerű alakidom van elhelyezve, a melyen egy nyomócsiga hempereg végig. A gép kiakasztóval van ellátva, a mellyel a nyomócsigát rögzíteni kell a nélkül, hogy a szíjat a meddő

Next

/
Thumbnails
Contents