Találmányok leirása, 1892

Lapos nyomólapok.

■ .....................гг? ■ ■

~ ■-1 "" ■■Щ" • . т-г: ■" 'Tt’vr'

54

Midőn a sín 5 feje hosszabb használat után az a mérték arányában le van kopva, a kerékabroncs végűi az oldalas kiszögelést érinti s ekkor elérkezett ideje a sín kicserélésének. A d heveder lábas s azonkívül fölül /-nél szintén kiszögelik, hogy az oldalas nyomást fölvegye; a c és d hevederek azonfölül oly magasak, hogy meghúzva erősen neki szegüljenek a sín fejének s lábának s ez utóbbit az oldalas nyomással szemben erősítsék.

Lapos nyomólapok.

Föltalálok: Mullaly J. s Bullock L. New-Yorkban. A szab. kelt 1891 decz. 15. XXV. 4021. A.

Az úgynevezett lapos nyomás műveleténél a kép vagy írás közetlenűl a lapon van, mely a festéket befogadja s a rákövetkező nyomásig megtartja, miközben az alakzatot (képet, írást) körülvevő fölületet víz óvja a festék elől, épúgy, mint a kőnyomásnál, a mely eddig egyedüli gyakorlati módszere volt a lapos nyomásnak megkülömböztetésűl a domború vagy homorú nyomástól. A kőnyomásnak azonban nagyok s számosak a hibái. A kő gyönge s szövete egyenetlen. A biztonság okából szükséges vastagság a követ nehézkessé s költségessé teszi, úgy hogy a kőnyomás kezdetétől fogva kerestek követ pótló anyagot. Különösen a fémet hitték arra való anyagnak, de a kísérletek mind dugába dőltek. A találmány szerint az aluminiom az a soká keresett fém, mely a lapos nyomás számára beválik s a kövön minden tekintetben túl tesz. mert, csak egyet is említve, az aluminiomlapnál elég, ha 1/le hüvelyknél nem vastagabb. Hozzájárúl az a fontos körülmény, ha egyetlen egy aluminiomlappal s csak egy nyomással végtelen nagy alakzatot (képet stb.) lehet nyomni, holott a kövön az alakzat lenyomása korlátolt, mert csak 4X5 lábnyi

5. ábra.

méretűek alkalmasak rá s nagyobb nyomatok, minők a földabroszok stb., csak több kővel nyomhatok. Azonkívül az is számba esik, hogy ez aluminiomlapok hengeressé alakíthatók s így hengernyomású sajtóknál is használhatók.

Az ábrák a találmány gyakorlati foganatosítását szemléltetik. Az 1. ábra alakzattal ellátott lapos nyomólap aluminiom-fölszínnel. A 2. ábra amannak széléről való nézete. A

3. ábra keresztmetszet s fémlapot vagy egyéb anyagból való lapot mutat bevonva aluminiom-fölszínnel, mely elektrolytikailag higgasztatott rá. A 4. ábrában az aluminiomlap alja más anyagból való. Az 5. ábra egy nyomóhenger metszetét tünteti föl, melynek nyomófölszíne aluminiom. Az A nyomólap egészében bárminő alakú lehet, a fő az, hogy a fölszíne aluminiomlapból legyen. így pl. az a fölszín aránylagosan vastag a1 aluminiomrétegből lehet, mely b talpazatra van erősítve, de e réteg galvános higgasztással is létesíthető a b fémből vagy egyébből való lapon (3. ábra). Az aluminiomréteg holmi mechanikai eszközökkel is erősíthető a talplapra (4. ábra), vagy pedig a forgó b1 nyomóhengerre (5. ábra) s azonkívül a fém egy vékony lapja magában is szolgálhat nyomólapéi, mely a kézisajtóban alkalmazható. — Az aluminiomlap tömöttsége készítése közben különbözőleg szabályozható, így pl. öttevényezéssel, nyomással, meghevítéssel, mikor is a kívánt fokú lika-