Találmányok leirása, 1892

Hőfejlesztés villamos áramokkal s alkalmazása ipari czélokra.

A tengelyszár, a mely körött forog a D ágy, magában foglalja az esztergált A részt a olajcsatornájával, a C sróforsót s a vaskosított hengeres В részt, a melyen rajta van a hévén fölhúzott ütközőtárcsa. Ez áll a hengeres G részből, a H srófmenetből s az / tár­csából, a melybe К bőrtárcsával béllelt köralakú horony van vésve. A C sróforsón sróf­­ház van, mely áll az N alaplapból, a hatszögü M prizmából s L köpüből; ez utóbbiban levő l lyukak ugyanazon eredőben vannak, mint a srófház előrészében levő kivágások, mely kivágásokba belé ereszkednek az 0 foglaló Q fogai. A C sróforsóban tengelyére függőlegesen esőleg furat van, a melyen átjár az R gyaka. A Q fogak távolsága s követ­kezőleg a srófházbeli kivágásoké adja azt a minimumot, a mennyire az M srófházat után lehet csavarni, a mely végből a gyakát kihúzzuk s ismét bedugjuk a művelet befejeztével. A D tengelyágynak E ütközőlapja van, a melynek neki fekszik a srótház N alap­lapja. — Az ütközőtárcsa H srófmenetének megfelel az ágyazatban levő hengeres tér s a G hengeres résznek az F srófházmenet. A srófházat 5 süveg óvhatja, a mely egyúttal olajtartóul szolgálhat. A T hézagok lehetővé teszik az utánsrófolást, midőn а К bőrtárcsa elhasználódott. A jobb- s baloldali kerekek H s F srófmenetei ellentett irányban vannak vágva. — A tengely rendesen Z-nél törik el, a hol az ágyazatból kinyúlik. Ez esetben nyilvánvaló, hogy a kocsi akadálytalanéi tovább folytathatja útját, mivel H mindig a meg­felelő D köpűben tovább fog forogni s a kereket F akadályozza meg abban, hogy a ten­gelyről lemaradjon Mikor a kereket le akarjuk venni, ellentett irányban kell forgatni, hogy H befogódzék F be. 47 Hőfejlesztés villamos áramokkal s alkalmazása ipari czélokra. Föltaláló: Zipernowsky K. Budapesten. A szab. kelt 1891. decz. 15. XXV. 4051. A hőt villamossággal eddigelé gyakorlatiasan két módon keltették; az egyik szerint a villamos fényív két elektródja teljes szétválasztásával, mely mód pl. fémek ömlesztésére használtatott; a másik szerint úgy, hogy egy testet juttattak az áramkörbe ennek meg­szakítása nélkül, mikor is e test viszonylag nagyobb ellenállást fejt ki az átáradó árammal szemben, mint a többi vezetékrész, mely módot többek közt ellenállási hévcsévéknél nagy belterjességű árammal való hegesztésnél s kovácsolásnál s ilyf. használnak. A találmány szerinti eljárás a nevezett két módon közbül áll, a mennyiben a hőt tökéletlen illentők fejlesztik az ellenállás szabályozásával, a mivel a hőfok is szabályozódik. Több ily tökélet­len illentő alkalmazásával fokozott hatás érhető el. Az oly esetekben, melyekben a veze­ték hevítendő helyei sokosítandók vagy a hő nagyobb térre elosztandó, jó, kellő alakú s nagyságú lapokat alkalmazni, melyek, ha megfelelően vezető fémekből állanak, egész kiter­jedésükben megközelítőleg egyenlő hőmérsékletet öltenek áramzáráskor tökéletlen illentés­­nél. Alkalmasan alakított lapok pl. haszonnal alkalmazhatók a főzés czéljaira, fémek ömlesztésére stb. Az által pedig, hogy a villamos ellenállást a tökéletlen illentő helyén arravaló szabályozással, illetve beigazítókészülékekkel (srófokkal, rúgókkal stb) megfelelőleg változtatjuk t. i., hogy az egyik vezetékcsúcsot oda közelítjük a másik illentő lapos helyé­

Next

/
Thumbnails
Contents