Találmányok leirása, 1892
Konzervszelenczét vágó kés.
39 és függőleges síkjában ide-oda tud mozogni. A k hüvely s a C köpű közzé egy rövid hüvely karimája van csiptetve, mely a szelentyűrűd egy részét fogja körűi s a D szelentyűvel egy vízálló hajlékony cső révén van összekötve, s mert mindkét végén csatlakozik hozzá, szorongóúl szolgál. Az m cső mellső vége a d rűd d- karikájához s hátsó vége az n hüvelyhez van erősítve s szorosítva; a hajlékony m cső középdarabja ellenben binog a d rúdon s oldalt el tud nyúlni vagy megduzzadni. A készülék ekkép működik: a kezdeti állásban a D szelentyű el van zárva s az A szelentyű nyitva áll; a nyomóviz benyomúl a G csövön a köpűbe s а В szelentyű nyílásáig hatói, maj^ meg a b csövön a C köpűbe s miután ezt megtöltötte, betér az e ■oldalos lefolyatóba s innen a függőleges gyűjtőcsőbe vagy medenczébe, mely azzal össze van kötve. Mikor a víz a gyűjtőcsőben a kívánt magasságot elérte, nyomása elég nagy arra, hogy az aláfelé domború válaszfal rugalmasságát vagy az e2 rúgó nyomását leküzdje; •ettől megemelődik a b cső s а В szelentyű, a mennyiben ezt az f aljtárcsának neki nyomja, hogy így a víz további folyását megakassza. A készülék már most kész a használatra s ha kívánjuk, működtethető a D szelenttyű visszahúzásával, a mire a d rúd hasadékába ereszkedő foganttyú szolgál. A D szelenttyű már most az i. ábrabeli állásban van s a függőleges gyűjtőcsőben levő vizet a c téren át az I csurgóba engedi folyni, mely beszolgál az öblítendő edénybe. Az l tekercsrúgó vastagsága úgy van megszabva, hogy a D szelentyűt ismét elzárja, mihelyt a kívánt vízmennyiség elfolyt s ezzel a víznyomás a D szelentyű előrészére hatni megszűnt. Annak, hogy a C köpűben a víznyomás megfogy, az is a következménye, hogy az e válaszfal ismét alászáll, mitől а В szelentyű megnyílik s a víz behatol, mire a működés újból megkezdődik. Konzervszelenczét vágó kés. Föltaláló : Weisz В. M. Budapesten. A szab. kelt 1891 nov. 30. XXV. 4008. A. Mindennemű konzerveket tartalmazó szelenczék megnyitására szolgál a találmánybeli kés, melyet srófhúzóra vagy más puskarészre ráhúzunk, mire a szelenczébe köralakú kivágást ejtünk. Az, hogy e kés szerkezete rendkívül egyszerű s kevés helyen elfér, különösen a katonaság fogja hasznát látni. Az 1. ábra ilyen kést oldalt nézve mutat; a 2. hosszanti metszete; a 3. ábra hátúi nézve láttatja, míg a 4. ábra egy közönséges srófhúzóra ráhúzva s alkalmazásra készen. Áll pedig e kés az a 3 cm. hosszú aczélszánkóból, melynek elülső vége a kampó alakú, •éles b aczélcsúcsban végződik, míg másik végén lapátalakú éles c kés ereszkedik aláfelé. Az a szánkót akkép húzzuk a d srófhúzóra (esetleg, katonaság lévén szemmel tartva, valamely puskarészre), mint az a 4. ábra föltünteti, s a kés alkalmazásra készen áll. A konzerv-szelencze megnyitására a d srófhúzóra (4. ábra) húzott kést b csúcsánál fogva körülbelül a szelencze feneke vagy födele közepébe szúrjuk be annyira, hogy az a mitől a kés kellően megtámaszkodik. Midőn tehát a szánkó c késecskéjét hegyével a megnyitandó fenéknek erősen neki szorítjuk s egyúttal a srófhúzónál fogva b csúcs körűi körbe forgatjuk, a c késecske körkerek korongot vág ki a fenékből s a konzervszelencze meg van nyitva. i. ábra. 3. ábra. 4. ábra. szánkó a feneket, vagy födelet érintse,
