Találmányok leirása, 1892
Kerékhajtású vajköpülő.
37 Kerékhajtású vajköpülő. Föltalálok: Pett I. H. és Matthews R. Marazionban. A szab. kelt 1891 decz. 21. XXV. 3876. Lr. Az I. ábra a vajköpülő külső képét mutatja, a 2. ábra függőleges metszetét (derékszögben szemben az 1. ábrához), a 3. ábra alaprajzát s a 4. ábra vízszintes metszetét a 2. ábrának X X vonala mentén. A b állványon nyugvó a edény két oldalt c tuskókkal el van látva, a melyekben srófokkal meg vannak erősítve az edény fölött keresztben elnyúló d átalzó függőleges végei (2. ábra). Az átalzó központi agyába az e függőleges tengely fölső vége van beerősítve, a mely a görbült f késsel föl van szerelve s vízszintes g kúposkerekénél fogva a függőleges h kúposkerékbe fogódzik; ez utóbbinak i tengelye az átalzóvégben i. ábra. 3. ábra. 2. ábra. 4. ábra. levő d agyba ereszkedik s külső végén j lendítőkereket viseli, mely k markolattal el van látva; e tengely másik vége a d átalzóhoz srófolt l függőágyazatba nyúlik. A függőleges tengelyre négy külömböző hosszúságú m ml ni1 nf kar van szerelve (3. ábra), melyek közűi az ml tm ni" karokra az n nl ri1 porczellán kavarok vannak rásrófolva; e kavarok az a edénynek majdnem fenekéig érnek. Az m karra pedig 0 kés van alkalmazva, mely mint a 4. ábra mutatja, görbült s az a edény belső falát fekszi meg. Mikor a j kereket a k forgattyúval hajtjuk, a k kúposkerék mozgásnak indúl, mely a g kúposkereket indítja meg s ez meg az e tengelyt, az f és о pengéket, úgyszintén az 11 nl n~ kavarékot hozza forgásba, mely forgás a tejet vajjá változtatja.
