Találmányok leirása, 1892
Biztos ajtózár.
17 vagy előtével kapcsolatosak. Ebből a szénsavat a b csövön C szivattyú elszívja, mire a c cső a második s harmadik mésztelenítésnek szánt A2 A2, As A3 edényekbe vezeti (2. ábra) Az első mésztelenítéshez a szénsavat egyenest a meszes kemencze szolgáltatja a D szivattyú s d csővezeték útján (2. ábra). Hogy a szivattyúzott szénsav feszültségét szabályozni lehessen, a c és d vezetékcsövekbe a c1 és d1 nyomán szabályozó edények vannak bekapcsolva. A teljesen kihasznált szénsav az A2 s A8 stb. mésztelenítőkből a szokott módon, a szabadba nyíló a3 a3 csöveken száll el. А В gyüjtőcsőnek jó, ha hajlott az állása s legmélyebb helyen a bl cső révén E medenczével kapcsolatos, a melybe sűrűdött vizek vagy az a szálló csöveken át netán átcsapott répalevek lecsurognak. A végre, hogy az A1 mésztelenítő edények a szállócsöve a lé lefolyatása előtt el legyen zárható úgy, nehogy levegő szívódjék be а В gyűjtő-előtébe, az utóbbihoz vezető a a1 vezetékbe alkalmas helyen egy zárókészűlék (szellentyű, csaptató, vagy ilyes) van bekapcsolva. Legczélszerűbb, ha a 4. ábra módjára a- szellentyűből áll, mely az a szállócső fölső végébe van behelyezve s a5 rángatóval nyitható vagy zárható. Az ábrákban csupán a találmánybeli eljárást illető szerkezetek vannak láttatva, minden egyéb szerkezet el van hagyva a szembeötlés kedvéért. Biztos ajtózár. Föltalálok: Kosa J. s Stehr F. Budapesten. A szab. kelt 1891. nov. 30. XXV. 3997. A. A találmány tárgya oly bármely zárra alkalmazható biztonsági szerkezet, mely a zárnak álkulccsal való kinyitását megnehezíti. Az i. ábra mutatja ily zár belsejét, mig a 2. ábra a zár hátára erősítet biztosító szerkezetet, melynek keresztmetszetét a 3. ábra tünteti föl. A biztonság azzal van elérve, hogy az a retesz kitolása után annak visszatolását а Ъ zárbiztosító letolása akadályozza meg, másrészt azzal, hogy az n vonórúd lehúzására zajtkeltő szerkezet kapcsolódik be, mely az ajtó nyitása alkalmával jelt ád. A b zárbiztosító mozgását- az i—i és j—/ peczkekkel ellátott kulcs (4. ábra) végzi; e peczkek az x zárfal 1., 2., 3., 4., kivágásain keresztül nyúlnak a zárfal külső oldalára. A b zárbiztosító ugyanis az .r fal túlsó oldalán levő c és d vezetékektől vezetett f kuliszávai áll összeköttetésben, melynek x lyukába a kulcs i peczke az x zárfal 1. számú nyílásán keresztül hatol be. A kulissza biztosítására szolgálnak a g és h rögzített rúgok a végükön k illetve t peczekkel, melyek az f kulissza x lyukába illenek és akként vannak elhelyezve, hogy a kulissza felső végállásában a k alsó végállásában pedig a t peczek kerül az x lyuk fölé, mely esetben az illető peczket a ^ illetve h rúgója az x lyukba szorítja, ami a kulisszát s vele együtt а Ъ zárbiztosítót az elmozdítás ellen biztosítja. További biztosítás czéljából a g és h rugóknak, illetve t peczkeinek a rugó ellenkező, tehát külső oldalán is van folytatásuk, melyek az f kulisszára erősített m biztosító lemez n lyukába illenek és а к peczkek túlságos kitolása esetén a kulissza visszatolását meggátolják. Föltéve azon esetet, hogy a d zárbiztosító felső állásában van, a szerkezet működése a következő : A kulcsot bedugása és megfordítása után a zár x falához szorítjuk, mitől peczkei először is a zár x hátfalában levő 1. 2. nyílásokba nyomulnak. Ha most a kulcsot az I. 2. nyílásaiban mozgó peczkeinek fölső végállásáig tovább fordítjuk, akkor az г peczek ezen végállásában épen rátalál a szintén fölső végállásban levő f kulissza x lyukára és ebbe benyomulván a g rugónak benne levő k peczkét kitolja. Ettől az f kulissza rögzítése megszűnvén, ez az x lyukában levő i kulcspeczek segítségével a kulcs visszafordításával letolható; vele együtt az e sróffal hozzá erősített d zárbiztosító is letolódik, mitől az a retesz most már a kulcs visszafordításával letolható s az a retesz most már a visszatolás ellen biztosítva van. Megjegyzendő, hogy a kulcsszakállnak hol fölső, hol alsó oldalán levő peczkei lépnek működésbe, a szerint, a mint a kulcsot a zárnak egyik vagy másik 2
