Találmányok leirása, 1892
Malom karikaalakú koszorúkkal.
a vezető henger a nem-vezető alakképpel föl is cserélhető vagyis lehet az alakkép vezető anyagból s a henger nem-vezetőből Az alakképnek továbbá nem is lyukakkal kell kiverve lennie, elég ha valami nem-vezető anyaggal, pl. lakk-félével van kirajzolva. Ez újítás fő haszna abban van, hogy ellehetünk az alakzatszövésnél a nagyszámú kártya nélkül s hogy az alakzatszövést a szövőszéktől térbelileg el lehet választani, minthogy a csúszórúgóknak a mágnesekhez vezető vezetékét tetszés szerinti hosszúra lehet fogni s végül hogy egy készülékkel egyidejűleg több szövőszéket elláthatunk, a mennyiben minden egyes csúszórűgótól több vezeték is indulhat ki. 216 Malom karikaalakú koszorúkkal. Föltalálok: Dolocré L. s Golay K. Párisban. A szab. kelt 1892 jul. 4. XXVI. 1628. R. E malom mindennemű gabona őrlésére használható. Abban különbözik minden más ismert készüléktől, hogy a gabonát egymagában liszttől menten elváltoztatja darává s korpává s pedig öt egymást követő őrlő- s szitáló-műveletben s a szem egyetlen egyszer jár el a készüléken. E rendszer jelentékeny hasznokat igér, mert erőt, tért s beruházó költséget kiméi meg azzal, hogy hat őrlő hengerpárt pótol, a mennyi a hengerrendszerben használatban van s fölöslegessé teszi a hat szitálógépet s a hat fölvonót. Ez új malomnak hajtása csak egy s a szükséges hat lóerő a hengerrendszernél elkerülhetetlen huszonöt lóerőt helyettesíti. Megjegyzendő még, hogy a molnár az őrlés és szitálás műveletének öt szakát járat közben megfigyelheti s a malom minden részét, szintén járat közben, a gabona természete vagy az elérendő őrledék minősége szerint szabályozhatja. Az 1. ábra függőleges metszete a malomnak Z Zx-n át, a 2. ábra fölülről mutatja a fölső őrlőkoszorúkat,, a 3. ábra fölülről a keféket, a 4. ábra fölülről az alsó őrlőkoszorúkat, az 5. ábra fölülről az A kamarákat, a 6. ábra oldalról a fölső keresztezőt. ‘ Mivolta szerint a malom áll két sorozat karikából vagy karikaalakú С1 С2 Сл О С- és Dx D2 Ds Dx D3 koszorúkból, melyek fémből vagy őrlésre alkalmas más kemény anyagból valók. E karikák rovatékosak. Az alsó C karikák a négykarú E keresztezőn nyugszanak, a mely a gépállványra van erősítve. A C6 karika maradandólag van a keresztezőhöz foglalva. А С1 С3 C2 karikák mindegyikét négy F igazítósróf tartja, melyeket egymásközt négyével a végetlen G tagosláncz egyesít. A C1 karika a // srófházon nyugszik, a mely az E keresztező bálványára van srófolva. Minden négy F igazítósróf egyes csoportja s a H srófbáz / művel mozgásnak indítható, hogy a karikákat kívülről lehessen szabályozni. A fölül levő D karikák sorozata a négykarú J keresztezőre vannak erősítve, a mely meg а К hajtóbálványra van ráékelve. Az alsó C karikák közeit kitöltik a P fémszövetből, vagy lyuggatott pléhből való sziták. А К hajtóbálvány fölső K1 része üreges, hogy belé pereghessen a szem, és akadálytalanul forog az E keresztezőben, úgyszintén az: L vaczokban, melyet az M emelttyűvel s Mx kerékkel szabályozni lehet. Az N szíjkorongtól veszi a bálvány forgását. A két sorozat karika képezte köz magasságban a hajtóbálványba négy T lyuk vezet be, melyeken a gabona kipereg. A bálvány hegyében levő R garat folytatása az R1 cső, a mely a bálvány üreges részébe a lyukak színtájáig ér. A készülékbe hullatott gabona mennyiségét az Rx cső emelésével s aláeresztésével eszközöljük, a mit az 0 emelttyű s az 0X kerék szabályoz. A P szita alatti В kefe lassú mozgással a szita alsó felét tisztogatja. E kefék U abroncsra vannak alkalmazva, melyek mindegyikét függetlenül az a b c d c f g szerkezet mozgat. A malom alsó részében levő középlő A szakasz az őrleményt fogadja magába, melyet, a mint készül, az 5 lapátok a Q kijáróhoz terelgetnek. E lapátokat az S1 fogazatos áthárító forgatja. A korpa ^]-nál takarodik ki. A gabona rendszeres föltöltése a rendes eszközökkel történik. A molnár az első Cx karikát a végetlen i sróffal s k kerékkel kívülről szabályozza, mire a gabona hosszában
