Találmányok leirása, 1892
Aluminiom újszerű forrasztása. - Zsákos mázsáló teherserpenyővel.
Melléklet a MAGYAR IPAR i. számához X. kötet. Budapest, 1892 jariuár hóbsn* í. szám. TALÁLMÁNYOK LEÍRÁSA Kiadja a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium. Tartalom: Aluminiom újszerű forrasztása. Zsákos mázsáló teherserpenyővel. — Zománczos vas főzőedények fenekének megújítása. - Új malomkővágás. — Srófkulcs igazítható szájtátással. — Újítások elektromos akkumulátorokon. — Újítás gabnavetőgépen Villamos készülék a jelzők s váltók állítására sulyzással. — Galvanoplasztikai fürdő a fém egynemű s tiszta higgasztására. Vas szádoltfal. Permetező. — Cséplőkosár igazítókészűléke. Mérték a testek súlyváltozásának százalékos meghatározására. Gabonaaratógép. - A szénsav teljes kihasználása a répalé mésztelenítésekor. Biztos ajtózár. — Vasúti fék a levegő önműködő utánnyomásával. Szádló. — Eljárás s szerkezet hevenyfolyós fém keverése- s egyszerűsítésére. — Egybeszerkesztett tartó- s kanyarulati csigák géphajtotta szállítópályák számára. — Eljárás s készülék tárók (istolyok) fúrására s burkolására. Gugora ‘kötéllel szabad eséses fúráshoz. Kannacsukó. — Gummikerékabroncs. — Iker-pánczéllemezek készítése. Vajköpülőhordó. SZABADALMI VÉDELEM ALATT ÁLLÓ TALÁLMÁNYOK. Aluminiom újszerű forrasztása. Föltalálok: Page F. J. és Anderson H. A. Waterburyban (Amerikai E. A.) A szab. kelt 1892. jan. 12. XXVI. 66. W. Az aluminiomnak a találmány szerinti forrasztása vagy csak rendes forrasztószerrel vagy külön készült fémes eleggyel történik. A találmány részint egyes aluminiomdaraboknak egymásközti, részint aluminiomnak más fémdarabokkal való összeforrasztására vonatkozik. Minthogy minden követelményeknek megfelelő forrasztást két aluminiomdarab közt igen bajos, sőt majdnem lehetetlen volt létesíteni, azt az eljárást szokás követni, hogy az egymással összekötendő két darab közé bronzból való keskeny kötőcsikot alkalmaznak, s végzik a többé-kevésbbé hatékony forrasztást. Ha azonban az a czél, hogy erős s teljesen jól kötődő forrasztás keletkezzék, akkor mechanikai kötőeszközöket (srófokat stb.) kell alkalmazni. A találmány valója abban áll, hogy a közönséges torrasztószerekhez ezüstsókat adunk pótlékul, jelesül pedig chlórezüstöt, midőn aluminiomdarabok forrasztandók, de akkor is ha aluminiom más fémmel egyesítendő. Az erre szükséges ezüstchlorid következőleg készül : Salétromsavat tartalmazó edénybe, mely vízfürdőben hevült meg, föloldunk fémes ezüstöt a megszedésig. E magát megszedett oldatba erre konyhasót vagy más halogenchloridot teszünk oly mennyiségben, hogy az ezüstchlorid lehiggad. Most a folyadékot etöltjük, a higgadékot leszűrjük, hogy a lehetőségig szilárd masszává legyen, s végül elmorzsoljuk. Mikor két fémdarabot, melyek egyike vagy mindketteje aluminiom, össze készülünk forrasztani, legelőbb is egymással szemben a kellő állást adjuk meg nekik. Az egyesítés vonala hosszában erre elteregetjük a fönnebb leírt pótlószer egy vékony rétegét, mire rendes forrasztópákával vagy más forrasztókészülékkel a forrasztást megejtjük. A forrasz azonnal elkeveredik az elteregetett pótlószerrel, hirtelen befut az egyesítés vonalába s rövid időn megkeményszik. Az ily forradás nem mutat hasadásokat, le sem suvad s nem enged. Zsákos mázsáló teherserpenyővel. Föltalálók: Vollmer V. s Schwitzgäbele H. Hágában. A szab. kelt 1891. decz. 8. XXV. 3723. Kr. A helyett, hogy gabonával, burgonyával stbivel megtöltött zsákokat raknók a mázsádra, itt csak az üres zsákot alkalmazzuk a mérőserpenyőre s csak azután töltjük föl a megmérendő jószágot. E végből az a igára b garat van akasztva, a melyhez aláfelé nyúló 1
