Találmányok leirása, 1891
Drótkötél épitőállványok számára. - Puskák s ágyuk megtöltése folyékony szénsavval.
70 ból való tárcsa illed s ehhez meg fekete siam-szarúból való e' tárcsa, mely azonban csak fél vastagságával fekszi meg a fémdugót. E tárcsa tapasszal van bevonva, mely sárga viasz, fekete szurok s faggyú egyenlő részeiből áll. A fémdugónak a szelenczébe besrófolására c tárcsa behatol a szelencze belsejében levő E kúpba; ez utóbbi adja meg az ebonit- s szarútárcsa alakját s ezzel fojtós záródás áll elő. A e1 szarútárcsának neki nyomódik a nemoxidáló bronzból való -S' szelentyű, mely szabatosan van megesztergálva s tükörsima. E szelentyű homorú, mitől körfogata első sorban a szarútárcsával érintkezik, mely érintkezés azonban a fölületre terjed ki, mihelyt a belső nyomás nyilvánúl s egyre fokozódik e nyomás nagyobbodásával. E szerkezettel el van érve a teljes szorosság, a szarútárcsa elpusztíthatlansága s a legnagyobb fogékonyság a szelentyű megnyitását eszközlő ütés részére. E szelentyű erős S1 tekercsrugóval van ellátva, mely magának a szelentyűnek s másrészt a D fémvezetőnek szegül, a mely a belsőségben a tölténynek föntartott résznek fekszik. E D vezető központjában furatos a gáz áteresztése czéljából. A négysarkú résznek szabatos vezetéke az A szelenczében biztosítja a pontos hatómódot. Az A szelencze belső teste hengeres s a kúpalakú T részben végződik a szelentyű-kamara tövében; e kúpos rész arra való, hogy a szelencze belsejéből a reszelék vagy egyéb, mi belé került, könnyen ki legyen takarítható. A szelencze belső főlülete erősen be van nikolozva s azért nem oxidálódik. A fönebbiekben leírt szelencze egy külön e czélra való szénsavas-medenczéből töltendő meg, a melynek szerkezete a 2. s 3. ábrák szerint a következő: Az R medencze (2. ábra) vasból vagy bronzból való s C cső utján gázalakú szénsavval töltendő meg, a melyet holmi nyomószivatyúval vagy chémiai folyamattal vezetünk be. E medencze be- s kiárasztószelentyüje hasonló szerkezetű mint magáé az A szelenczéé. A fém vastagába besrófolt В dúgó 2/3-nyira keményített kaucsukból való tárcsákkal van ellátva, melyeket erővel nyomunk be a bl kúpba. A bronzból való homorú 5 szelentyűt az -S'1 tekercsrúgó egy szintén 2/3-nyira keményített kaucsuk tárcsának szorítja; a rúgó másik vége neki szegül a kamara fenekén helytálló áttört G vezetéknek. A medencze fölső része Ví-nyire keményített kaucsukból való V szorongóval van ellátva, a melyen át a T fémrúd ereszkedik, mely t maroklattal végződik, hogy vele amaz mozgásnak indíttassék. E rúd a medencze D fémfödőjébe srófolódik be. Elég tehát a t markolatot forgatni, hogy az S bronzszelentyűt a T rúd megnyissa. A medencze tehát tetszés szerint önműködőleg vagy mechanikailag záródhatik. Miután az edényt folyékony szénsavval meg töltöttük 40—50° C,-nyi meleg vízzel teli E medenczébe állítjuk. Az la. ábrabeli módositványban az 5 szelentyű л-nel ki van domborodva, mely domborodásnak 1 2 falai rézsútosak. A szarútárcsa el van hagyva s a tömörebb c ebonit-
