Találmányok leirása, 1891
Levegős homokszóró.
68 Levegős homokszóró. Föltaláló : Küntzl A. Budapesten. A szab. kelt 1890. decz. 19. XXIV. 3984. A. A lokomotivokon eddig használatban levő gőz- vagy levegős homokszóróknak az a hibájuk, hogy egyrészt könnyen tagadják meg a szolgálatot, mivel a használandó homoknak, melynek mechanikai felkeverése a jelenlegi homokszekrényekben lehetetlen, felülete gyakran átnedvesül, összetapad, télen pedig összefagy, továbbá mivel a finom homok könnyebben tömörül s ennélfogva könnyebben rakodik le a csövekben s azokat betömi; másrészt, hogy a homok sokba kerül, mivel finom szemcsésnek kell lennie. E bajokon kíván segíteni a találmánybeli homokszóró, mely a jelenleg alkalmazásban levő bármely homokszekrény és homokkibocsátó szerkezet változatlan megtartása mellett alkalmazható, még az esetben is, ha a homokszekrény nem a kazán tetején, hanem a lokomotív járóján vagy a keret oldalán van elhelyezve, továbbá az esetben is, ha a homok kibocsátása nem egy elzáró lappal, hanem más efféle szerkezettel történik, természetes, hogy ez esetben a rudazatnak kinematikai összeállítása is változik. 3, ábra. 1. ábra. 2. ábra. Az 1. ábra a találmányt keresztmetszetben, a 2. ábra oldalnézetben tünteti föl. A 3. ábra az elzáró tárcsa előlnézete. A homokszekrény a már meglevő szekrény és a hozzá tartozó homokkibocsátó szerkezeten kívül áll az j gőzcsapból és e ejectorból. Á gőzcsap a homokszekrény mellé a kazán legmagasabb pontjára van szerelve, mely csaphoz vezettetik a Westinghouse-fékkel ellátott mozdonyoknál a p csövön át a sűrített levegő. Ezen csap c emeltyűjét a homokszóró d rudazattal^ rúd köti össze, a mely működésbe is hozza. Működése akkép történik, hogy ha a vezető a d rudat magához húzza, a csap nyitva van és a levegő beömlését az e ejectorba közleti, ha pedig a d rúd visszatolódik, a sürített levegő beömlését elzárja. Az e ejector nyílásainak egyikébe az m gőz vagy légvezető cső, a másikba az / homokcső jut, a harmadik n nyílás meghosszabbítása pedig egyenesen a sínre nyúlik le, úgy, hogy ezen cső vége lehetőleg a kerék és sín érintkező pontjának közelébe érjen. Ha már most a mozdonyvezető az eddig szokásos módon a d vonórúdat meghúzza (az ábrában a pontozott állásba), akkor a homokszekrényen keresztülmenő t tengelyt (1. ábra) s vele a rajta levő két r elzárólapot a tengelynek a szekrényből kinyúló végére ékelt v emeltyűkar forgásba hozza, mi által az r elzárólapon
