Találmányok leirása, 1891
Sikamló fémfogú gereblye.
A h emeltyű rövidebb vége h" kampós, a mely kampó az ablak csukásakor k karimába (8. s 9. ábra) csukódik, vagy az l ablakszár k' lyukas pléhébe (6. s 7. ábra). А к karima a szerint, hogy az ablak befelé vagy kifelé nyílik, megfelelőleg alkalmazandó. Az emeltyűnek h• kampójával ellentétes végén levő h" hasadékba bejár az m kilincs, melynek a szerint, hogy kifelé (6. s 7. ábrák) vagy befelé (8. s 9. ábrák) nyíló ablakokra használtatik, különböző a hosszasága s arra való, hogy h emeltyűt a kitámasztás után megtartsa állásában. Az m kilincs az i> erősítőlappal csuklószerűen van összekötve és súlyával, valamint az egy vagy több w foggal megtartóztatja a h> emeltyűt. Minden ablakra párosán alkalmaztatnak e csukok, a mennyiben egyik aláfelé, másika fölfelé dolgozik. Az i' erősítőlap i* fasrófokkal erősítendő az ablakszárnyra. Sikamló fémfogú gereblye. Föltalálok : Greff A. s Barnabé A. Párisban. A szab. kelt 1891. jan. 28. XXV. 214. Lr. A sikamló fog a' találmány elnevezésében azt teszi, hogy a fogak szabad vége lapos s kerekült terpedtségű, minélfogva a földön sikamlanak a nélkül, hogy mint a rendes fogak, a földbe behatoljanak. A fogak lapos részei mind egyközűen állnak egymáshoz s a gereblye mozgásának irányához, úgy, hogy széles oldalukkal hatnak, mig elkerekült végükön siklanak. E szerkezetnek számos jó tulajdonsága van: 1. a gereblye igen könnyű s egyszersmind tartós; 2. a fogak terpedtségénél fogva e gereblye gyökérnőttes talajban is sikerrel használható, vagyis a melyben a fagereblyék törnek s a vasgereblyék fönnakadnak; 3. igen jól helyettesíti a takarmány fordítására s gyűjtésére szolgáló villát; 4. az ily gereblyével könnyebben választható el törekszalma a szemtől, mint a mai gereblyével; 5. kerti gereblyeként is használható. Az 1—9. ábrákban a terpedt fogvéget az abc betűk jelölik. A minden ábra alatti nyíl a gereblye mozgásirányát jegyzi. Az 1. ábrabeli fog áll a végén hurokba hajtott fémdrótból; e fog készülhet egy vagy két darabból (1. ábra). Az utóbbi esetben a fogak sróftekerületesek lehetnek vagy nem. A 2. ábrabeli fog kampóban végződik, melynek görbült vége hátra van irányulva. Ez szintén egy vagy két darabból áll, tekerül ettel vagy a nélkül. A 3. ábrabeli fog aczélból s MN két darabból való, melyek m, illetve n-nél egymáshoz közel a gereblye keresztezőjébe vannak erősítve. A 4. ábrabeli fog végén ellapitott vasdrótból való. Ámbár a fog két darabból állónak van feltüntetve, készülhet egy darabból is. A 6. s 7. ábra szerinti fogak kettős vasdrótból valók. Ezek úgy készülnek, hogy a keresztező minden oldalába w-vá hajlított vasdrótot hajtunk be, mint az 5. s 5a. ábrában d b e fölül s d' b> e< alul; erre minden fog középrészét laposra nyomjuk, úgy, hogy a két drót úgy fekszi meg egymást (6. ábra), hogy a végen nyílt rész marad, a melynek szélesebb oldala az abc sikamló végeit képezi. E drótokat azonban össze is sodorhatjuk (7. ábra). Az ily fogak egy drótból is készülhetnek kettő helyett (5. s 5b. ábra). Ez esetben a keresztezőbe csak három lyuk fúrandó négy helyett. A drótot a d d> lyukba (5. ábra) tűzzük, b és Anél elgörbítjük, a mennyiben a d b> e 58
