Találmányok leirása, 1891
Táblaüveg gyártásra szolgáló kihúzó és nyújtó gép.
34 A prést a g emeltyű működteti, mely h-ban forgatható s melyet az i súly akkép tói előre, hogy a munkásnak csupán a g emeltyűt kell lenyomnia, hogy az f prést a lágy üvegre nyomja; mivel pedig az f prést az oldalain elhelyezett j állító srófokkal magasabbra vagy mélyebbre állíthatni, a mivel a formázandó üvegtáblának a kívánt vastagság ll/2—6m/m-ig s ezen fölül is megadható s a munkarész is kevéssé tolódik előre, úgy, hogy а В fogót, melyet az 1-ső ábra oldalnézetben a 6-ik ábra alaprajzban s a 7-ik ábra keresztmetszetben tüntet föl, egész szélességében elérheti. Ez a jВ fogó a találmány legfőbb része. All pedig az n pofából, az о о о újjakból és a / emeltyűből (1., fi. és 7. ábra), mely utóbbi, hogy a fogó kinyitható és bezárható legyen, előre és hátrafelé mozgatható. Ez a fogó képezi a sokszorosan nagyított kezet, mely a nyújtható lágy üvegolvadékot megragadja (7. ábra) s mivel a ferde k к vágányon // kerekek segítségével C irányban (1. ábra) gyorsan tolható, még vörös izzó állapotában táblának nyújtja ki. A vörösen izzó üveghenger azon része, melyet az у prés meglapított és pl. 3%» vastagságára nyomott, a mint а В fogó megfogja, azonnal kihűl és megmerevül. Mivel pedig a fogó az üveg D végével (7. ábra) a forró d üveghengertől eltávolodik, a nyújtható forró üveg molekulái ugyanazon vastagságban követik, s mivel a В fogó visszafelé való mozgása a ferde k vágányon igen gyorsan történhet (alig 5 másodpercz alatt), a forró üveghengernek nem marad ideje, hogy hevét veszítse, illetve, hogy hevét a környező atmoszférának átadja. A q résznél, hol az üvegnek még elegendő heve van, miért is még eléggé formázható, а В fogó és az f prés között kifeszülő üvegtáblát az r és s két egyengető alulról és felülről egyszerre nyomja meg (8. ábra), minthogy mintkettő az q pontra egyszerre gyakorol nyomást. A táblaüvegnek jelenleg alkalmazásban levő nyújtó eljárásánál megfigyelt eljárásnak megfelelően mindkét egyengető nedves lágyfából való a közöttük futó üveg egész szélességében azon rendeltetéssel, hogy az esetleg még nem teljesen sima üveg egészen egyenessé és simává huzassék. Mikor a fogó a kihúzott táblával C-hez ér, akkor az üvegtábla ugyan még forró, de már annyira megmerevült, hogy a t vezetékhengernél már levágható és óvatosan a forgatható és tolható £ (\. ábra) asztalra helyezhető, melynek takaréktüzhely alakú lapja elébb jól megmelegítendő. Az immár kész üvegtáblát ezen a tolóasztalon tolják a hűtőkályhába, melynek talpának az asztal magasságának kell megfelelnie, hogy a betolás könnyen és gyorsan legyen eszközölhető. Mihelyt a fogó éT-nél felszabadul, ismét igen gyorsan tolják előre a t vezetékhengerhez, hogy ott az F üvegtábla levágott végét becsipje, s rézsút irányú hátramozgásával az F üvegtáblát gyorsan ismét C-ig húzza (7. ábra). Az üvegnek még forró molekulái annál is inkább egyforma vastagságban követik ezen nyújtást, mivel ismét forró d üveg ömlik utána az c lemezre, s igy, mikor a már összenyomott üveg az ép utána jövő forróbb anyaggal szorosan egyesül, ezen utóbbi az előbbivel hevét is közli s azt nyújtható állapotban tartja (1. és 8. ábra). A leirt eljárás ismétlődik az olvasztókályhában, még pedig oly gyorsan és pontosan, hogy az egyenlőtlen lehűlés teljesen lehetetlen; a géphez folytonosan forró üveg vezetendő, hogy a nyújtás műveletéhez mindig elegendő folyékony üveg álljon rendelkezésre. Mihelyt az-E asztal a kész üvegtáblával a hütökályha felé fut, s a fogó az újabb üvegtábla megfogása végett a t hengerhez vezettetik, akkor az ellenkező oldalról, hol egy másik hütökályha áll, egy másik hasonló alakú asztal gurul a következő üvegtábla felvételére, mely változtatás annál gyorsabban eszközlendő, mivel a fogó csak az első tábla kinyujtásakor teszi meg az egész utat az f préstől C-ig, mikor is az r és s egyengetők annak előre mozgását megakadályoznák s e miatt azokat emelni vagy sülyeszteni kellene mig üveg van alatta; innen kezdve azonban az egész munkaidő alatt a fogó csak a sokkal kisebb utat teszi meg az utolsó t vezetékhengertől C-ig (1. ábra).
