Találmányok leirása, 1891
Készülék faléczek derékszögű összefoglalására. - Varrótű.
4 váltóáramú fénytelepekbe. A szükséges áramok keltésére azonban nagyfelületű elsősorú vagy másodsorú battériák is használhatók, továbbá egyenlőáramú vagy váltóáramú gépek vagy pedig más arra való elektromkeltők. Az egyenlőáramoknál czélszerü a forrasszal érintkező részt a pozitív árammal egybekapcsolni. Készülék faléczek derékszögű összefoglalására. Föltaláló : Schievenbusch E. Kölnben. — A szab. kelt 1890. decz. 10. XXIV. 3.597. R. A készülék áll az A talplapból, В szorítósrófból, a mely a helytálló derékszögű C szánba ereszkedik. A C szánnal átellenben van а В sróffal a talplapon eltolható torkolásban a D vas, melyet e toklásban a d sróf helytállólag tart. Némely eset számára a C szán szintén tolhatólag lehet alkalmazva. Az első esetben, midőn tehát a C szán helytálló, а В szoritósróf csak a D vasra hat s ezt előre vagy hátra szorítja. A készülékkel a fogások ezek: a derékszögű sarkalatra metszett enyvvel bekent faléczeket az A talplapra fektetjük külső felükkel a szánnak, mire a D vasat, melyet toklásában a d sróf helytállólag tart, а В szorítósróffal neki szorítjuk a C szánnak. Ettől a vas e e hegyei benyomódnak a faléczekbe s mivel a D vas hegyei ékalakúak, mindkét falécz a sarkalatban, vagyis a metszés vonalában erősen egymásnak nyomul s ekkép előáll a legszabatosabb derékszögű kapcsolat. A tokolásnak visszaforgatása czéljából a D helybe, legelőbb megeresztjük a d srófot, úgy hogy a tokolás magából tér vissza, mig a D vas a faléczekben visszamarad s csak az enyv megmerevedése után távolítjuk el belőlük. — Abban az esetben, ha a C mozgékony, ezt előre vagy hátratoljuk. A készülék még azzal a jóval jár, hogy a léczeknek rendesen finoman megdolgozott külső fele semmi sérülést nem szenved, a mit eddig nem lehetett elérni. A horpadások, melyeket a vas a léczek belső felén okoz, nem esnek számba, mert e részek a kész kereten nem láthatók. 1. ábra. 2. ábra. Varrótű. Föltaláló : Ludwigs К. Aachenben. A szab. kelt 1890. decz. 25. XXIV. 3.795. A. Vastag szövet, posztó, nemez, bőr stb. összevarrásánál igen gyakori az eset, hogy a munkás újjá ismételten lecsúszik a tűről s csak bajosan tudja áthúzni a munkadarabon ; különösen akkor fordul ez elő, midőn a tűt nedvesség, szappan stb. csuszamlóssá teszi, pl. szövetek kikészítésénél, melyek vízzel, szappannal kezeltettek s összevarandók. Hogy a bajnak eleje vétessék, a találmány szerint a tű szára a bevágásokkal (1. ábra), vagy о rovásokkal (2. ábra) látandó el, melyek a tű fokától hegyéig némijmélységig hatolnak s a tű tengelyével meróleg el vannak határolva. E szakaszosság már magában lényegesen megkönnyíti a tű átbökését, a mennyiben a bevágások okozta szakoknál fogva a tű fokozatosan hatol előre, a fő azonban az, hogy a tű áthúzásánál a munkás ujjai a rovásokban elegendőleg megfogódzhatnak.
