Találmányok leirása, 1890
Pántvas és drót hengerlője.
67 3—2 hengerek közt el az alsó hengerpárba, a mely utóbbiból készen jön ki (1. ábra), vagy pedig először az utolsó állvány alsó hengerpárjába férkőzik a pántvas, mint az la ábrában s a 2—3 hengerek közt el a fölső hengerpárba tér. E szerint tehát minden állvány egymásra következő hengerpárjai közt hurkolások képződnek. Az egymást követő állványokban levő hengerek közti sebesség ugyan fokozódik, de csak oly mértékben, hogy itt is hurkolás képződik. A hengerlendő rúd bújtatására szolgáló mechanikai bujtatok (Umführung) szerkezete ez : két S lap közt (5. s 6. ábra) van a helytálló n ívelés, továbbá az о helytálló ívelés s az utóbbival kapcsolatos s i csapszeg körül forgó b kengyel. E részek az S lapok közé csapszegekkel vannak megerősítve s fölcserélhetők; pántvasak számára simák, mig drót számára felében négyzetes a nyomuk, felében tojásdad, úgy hogy a vezetékben a hengerelt rúd önműködőleg 90°-nyira fordul. A hengerek férőségével a kapcsolatot az f és /' vezetékperselyek létesítik. Az 5. ábra a zárt vezetéket azon pillanatban mutatja, midőn a hengerlendő rúd egyik hengerpárból a másikba tér; a b kengyel, a melynek fölső fele sokkal vaskosabb, mint alsó fele, a fölső félnek súlyánál fogva a rajzolt állásban marad; ezt a súlyt a hengerlendő rúd keresztmetszetének megfelelőleg lehet szabályozni. Mikor a rúd a vezetéket megjárta s a második hengerpárba tért, a már most képződő hurkolás a b kengyelt fölcsapja s a hurkolás, mint a 6. ábrában, kiáll a vezetékből s a mint megbővül, függőlegesen aláesik. 5* 1. ábra. la. ábra. 2. ábra.
