Találmányok leirása, 1890
Lokomotiv-hajtókerék homorú sokszögű futófölülettel. - Kocsik fékkészüléke.
kerül, a c emeltyű előre forog, s ennélfogva az e kapcsolórúd révén a féktuskók távol tartatnak a kerék köredékétől. Ha a féket (1. ábra) feszültetni akarjuk, erre elég, ha a h emeltyűt egyszerűen előre fektetjük. A ható mód ekkor ez: az által, hogy a h emeltyűt előre fektetjük, a g vonórúd s f bütyök szintén előre rántatnak, a d könyökemeltyű fölfelé szorul, mig forgó pontja a végpontokkal egyenes vonalba esik. A c emeltyű ettől hátra fordul, az e kapocsrúd, valamint a féktuskók szintén hátrahuzatnak, a mivel aztán a fék megfeszülése el van érve. A d könyökemeltyű végére alkalmazott állitósróf arra való, hogy a 1. ábra. könyökemeltyűt a féktuskók kopásához mérten meg lehessen hosszabbítani, vagy egyátalán hosszát szabályozni. A h kézi emeltyű hátradőlésével a fék gyorsan s könnyen ereszthető meg, mikor is a könyökemeltyű (2. ábra) aláfelé megbicsaklik. Midőn eme fékkészülék rugóskocsira alkalmaztatik, a kocsi megterhelése a húzott fék megfeszülését még inkább fokozza; ekkor a fék a d könyökemeltyű állitósróffal úgy állítandó be, hogy az üres vagy meg nem terhelt kocsit az előrefektetett h emeltyű épen csak megfékezze, vagyis a féktuskókat csak könnyedén szorítsa a kerekeknek. A fék erősebb fékezése, ha az emeltyű előre van fektetve, ekkép következik be: a kocsi megterhelése feszíti a kocsirugókat, ennélfogva a kocsiváz közelebb jön a kocsitengelyhez. A kocsivázzal szilárdan össze vannak kötve a b tengely csapágyai, e szerint a b tengely is alásüpped a d könyökemeltyű végével s a féktuskókkal. Ez aláereszkedéstől a feszitett könyökemeltyű hajlott állásából vízszintesbe helyezkedik s ez által e c emeltyűt hátrafelé tolja. A c emeltyű eme hátradőlését az e vonórúd áthárítja a féktuskókra, minélfogva ez utóbbiak erősebben szorulnak a kerekeknek. Mennél nagyobb már most a kocsi terhelése, annál inkább feszittetnek meg a rugók s annál szoritóbban hatnak a fékek. Az 1. ábra a féket meghúzva mutatja, a 2. ábra megeresztve rugótlan kocsira alkalmazva, a 3. ábra meghúzva meg nem terhelt rugós kocsira alkalmazva, ugyanitt a kipontozott vonalak azt a változást tüntetik föl, melyet a különböző emeltyűk s egyéb részek a kocsi megterhelésével állásukban szenvednek. A 4. ábra az alaprajz. 55 4. ábra. 2. ábra. 3. ábra.
