Találmányok leirása, 1890
Hajtószíj fölrakója. - Sörtörkölyt bolygató s kitakarító készülék.
megemelni. A Jacquard-gépnek csak a csépbeveréseknél kell emelnie s a többi beveréseknél alsó állásban marad, míg az egyvetélős szőnyeg-szövőszékeknél a csép után következő beverésnél az egész mustra-anyagot meg kell emelni. Tehát a kártyákból is csak félannyira van szükség, mint az egyvetélős széknél. Hajtószíj fölrakója. Föltalálók : Horn V., Guadenfreiban. A szab. kelt 1889. decz. 19. XXIII. 3257. B. Sch. Eme tekercsrugóval önmüködőleg ható egyszerű hajtószij-fölrakó biztos eszköz kíván lenni arra nézve, hogy a szíj bármely állásban: nyíltan, keresztezve vagy félbekeresztezve, minden veszély nélkül legyen fölrakható a korongra. A fából való a rakórúd fölső része üreges s ez üregébe befogadja a b tekercsrugót, a melynek végei a beillesztett £ és d vaslapokba ütköznek. Eme b rugó alsó végébe hajlékony anyagból: bőrből stb. álló e szalag van megerősítve, végig nyúlik a rugón s fölül f vasfejjel kapcsolatos, a melyet tehát a rúgó ereje erősen neki szorít a g vaslapnak. Az f fejbe van a tulajdonképi h szíj vezeték-kar besrófolva s egész hosszában nemezzel, gummival, bőrrel vagy ilyesmivel van bevonva. Nehogy a kar foroghasson, az a rúd körré rakott i vaskarikában levő liasadékba akaszkodil?' a kar, mely támaszául is szolgál. Midőn a fölrakót használatba vesszük, a szíjat a h karral megemeljük s a korongnak tartjuk, úgy, hogy a kar a korong s a szij közzé kerüljön. A forgásban levő korong megradja a kart, magával körben vonszolja s a szíjat a korongra szalasztja rá. Rászalasztás közben a munkás az a rudat nyugodtan tartja kezében. A k kar az e szalagnál fogva összehúzza a b rúgót, hogy mihelyt kiszabadul, illetve a szíj lefutása után ismét visszapattanjon régi állásába a rúgó hatása következtén. Sörtörkölyt bolygató s kitakarító készülék. Föltaláló : Hartmann V. Offenbachban. A szab. kelt 1890. jan. 23. XXIV. 69. Lr. Tudvalevő, hogy az élőiének a derítő kádból való lefejtése után a kád szűrőfenekén jókora magas s egybeálló rétegben leülepedett törkölyt főlszaporitással (anschwänzen) még továbbat használják ki. A fölszaporitás előtt azonban a törkölyt föl kell bolygatni (aufhacken), hogy a fölszaporitó meleg viz jól megjárhassa s teljesen kiáztassa (aussüssen). A törkölyt eddig kézzel bolygatták, a mi aránylag sok időt kíván, a nélkül, hogy a megbolygatás egyenletesen s tökéletesen esett volna meg. A találmány szerinti gép a megbolygatást mechanikailag végzi s azonfelül végül még a kádból ki is takarítja a törkölyt. Az 1. s 2. ábrák a deritőkád két alaprajzát szemléltetik a bolygatóval s lapátjainak két különböző állásában. A 3. ábra függőleges metszete a deritőkádnak. A 4. ábra egyes lapátot tüntet föl s az 5. ábra függőleges metszetét a középen át. A 6. ábra egy lapátnak két vízszintes metszete. A 7. ábra a segédlapátnak két függőleges metszete. A 8., 9. s 10 ábrák a lapátok forgatására, föllebb s alább helyezésére szolgáló művezetet tüntetik föl. 47