Találmányok leirása, 1890
Gázmótor.
37 jelzés este is megtörténhessék. Az állványon levő csuklós M tönkőre N s A71 karok vannak erősítve, a melyeket az E Ey emelőkre о rúgó szorítja oda. Ezen emelők forgásuk közben a P keretet szintén leszorítják, a mi azt eszközli, hogy a binogó H H1 kerekek csak félfordulatot tehetnek egyszerre, minthogy pedig e binogó kerék s a J vízszintes tárcsa közt az áthárítás úgy áll, mint 1: 2-höz, tehát a fordulat csak '/í-nyi a láncz ugyanazon útjánál. Hogy még biztosabban tehesse meg a J tárcsa ]/4 fordulását, rajta minden ívnyi hosszában egy-egy Q bevágás van, a melyekbe az M tönkő R nyujtványa beugrik. А V lábaknak rendeltetése, hogy а К árboczot tartsák s mivel védőlemezekkel be vannak fedve a jelzőszerkezetet megóvják a rongálástól. E jelzők működése ez: Mint már fönnebb emlitve volt egy-egy ilyen jelző van mindkét őrház között. Az őrház előtt van az S emeltyű, a melynek egyik lánczdobjáról egy láncz elvezet az egyik jelzőhöz, a másik lánczdobról egy láncz a másik jelzőhöz, a mely két láncz egymástól teljesen független. Midőn a vonat az őrház előtt elmegy, az •őr az emeltyűt egyszer jobbra, aztán balra fordítja, mitől a két oldalon levő jelzőszárnyak egy negyed fordulatot tevén, a vonat előtti jelzőárbocz kinyílik, a mögötte levő zárul. Midőn ellenkező oldalról jön a vonat, a másik őr ugyanígy jár el, mikor a vonat előtte elrobog, minthogy azonban a jelző-árbocz mindig csak egy irányban fordul, az előbbi őrtől a vonat előtt nyitott jelzőszárnyakat eme második őr zárja. A két vonatnak vezetői már távolról látják a szárnyak zárt voltát s elég idejök marad a szerencsétlenség kikerülésére vonatjukat megállítani. Gázmótor. Föltaláló : Rogers N. s Wharry J. A. Vigoban. (Amerikai E. Á.) A szab- kelt 1889. decz. 4. XXIII. 3.446. B. E találmány két köpűs gázmotorra vonatkozik. Mindkét köpű hajtórúdjai egy s ugyanazon forgatyúcsapon járnak s mindkét köpű szelentyüit egyetlenegy kormánytengely működteti. A gép sebességét egy készülék szabályozza, a mely akkép hat a köpűkre, hogy ha nagyon is fokozódik a sebesség, az egyik köpű a másiknál hamarább szűnik meg működni. A köpűkben használt robbanékony elegy állhat bármily gyúlékony gázból s levegőből; mindamellett jó a gépre egy karburátort alkalmazni s alkalmazása helyén karburáit levegőt gyártani. A meggyújtást eszközli egy elektromos szikra, a melyet a géphajtotta kis dynamogép szolgáltat. Szükség esetén a gép csak egy köpűvel is dolgozhatik. Az 1. ábra ily gázmotort oldalról mutat, részben metszetben; a 2. ábra föltünteti alaprajzban, a 3. ábra a végről nézve. A 4. s 5. ábrák részletek. Az A gépkeretbe a két В köpű erősen be van foglalva. Minden köpűnek egy C robbanókamarája van, a melybe a D dugattyú nem jár be. A D dugattyúk E hajtórúdjai a G forgatókorongnak F csapját fogják. A G forgatyúkorong a H hajtótengelyen helytállólag fészkel. А В köpűk 1 födői üregesen vannak öntve, hogy bennök a viz keringélhessen, a mely Д-nél (1. ábrán balról) az / födőbe betér s Z-nél а К paláston eltávozik. А В köpűk M hűtőbordái a fölös hevet kisugározzák a hengert környékező vízbe s tehát nagy hűtő fölületet képeznek. Mindegyik köpű továbbá el van látva a fő N szelentyűvel a”'gázkeverék beeresztésére, a melyhez a karburáit levegőt az R karburátor szolgáltatja a Q cső s P s О szelentyűk révén, a légköri levegőt pedig az S' szelentyű. A P s S szelentyűk az elegy erejét szabályozzák, míg az 0 szelentyűnek az a rendeltetése, hogy a gáz visszaáradását vagy a láng visszacsapódását a karburátorba megakadályozza, a mi a töltés összeszoritásakor s meggyújtásakor az N föszelentyűn át könnyen megeshetnék. Az 'N szelentyűktől, melyeknek miként való mozgatásáról alább lesz szó, a robbanékony elegy
