Találmányok leirása, 1890

Kocsikapcsolásokon tett javítás.

szabadon lenghet rajta. E keresztező a gátló hátsó végén megy át, úgy hogy az elővégek a súly erejénél fogva leesnek, azonban a vonórúd fenekével való érintkezéstől távol marad, noha tőszomszédjában van, mert hátsó il vége fölfelé van hajlítva, a mely vég a vonórúd felső falának ütődik, mindamellett a gátló gyökenését nem akadályozza. A vonórúd fölső fele öblös, hogy a gátló könnyen legyen a csapra alkalmazható s eléggé meg legyen emelhető, hogy a G toldás g peczke alatta eljárhasson.

A У bütyök a gátló széléből az F peczekkel határos oldalon áll ki. E bütyök eléggé nyúlik ki arra nézve, hogy a h mélyedés oldalát elzárja úgy, hogy ha а Я peczek a mondott mélyedésben lenne, abban megfogódnék s a horog zárva van. А У bütyök alsó s mellső vége elkerekült, hogy a H peczeken s a G toldáson simán elcsúszhasson, ha ezek alatta lefelé fordittatnak. Miután a toldás s a H peczek а У bütykön elhaladtak, a gátló állásba esik, hogy hathatósan meggátolja a horog megnyílását. A vonórúd felső fele üreges а У bütyök befogadására, mikor a gátló meg van emelve; a bütyök, melyet a g peczek oldalt szorít, mihelyt a horog feszülve van, neki ütődik а У3 vállnak a nevezett mélyedés oldalában (5. s 7. ábra), mitől a feszültség egyenest átháramlik a vonórúdra. A vonórúd fölső fala el is van vágva s vastagságában meg is van csökkentve, mint é-nél, hogy a G toldás a horgot kényelmesen zárhassa, minthogy ez záráskor a csúppal csúszik s különben a fölső falba ütődnék. A gátló mellső része kerekült s alsó része domború, hogy egy alatta levő tagot befogadjon. Midőn a kx peczek a fölső a nyílásba alkalmaztatik, mi alatt a gátló aláfelé áll, az ez utóbbi szélébe fog ütődni s meg fog itt fogódni, mig a gátlót egy alatta elmenő tag meg nem emeli, úgy hogy a

18