Találmányok leirása, 1890
Húsvágó-gép. - Újítás a pléh, pántvas s egyéb hengerelt vasfajta hengerlésében.
10 Húsvágó-gép. Föltaláló: Radeniacher P. J. Berlinben. A szabadalom kelt 1889. decz. 53. XXIII. 3.284. A. E húsvágó áll a T tölcséres A tokból, a melybe az Л' kézisróffal az üres, rz-nál nyilt W dob úgy van megerősítve, hogy az A tok fala s a W dob közti térköz a T tölcsértől kezdve ($-nél) hátra felé (c-nél) egyre inkább elszükül. A W dobon szorosan jár a а К kéziforgatyús második binogó üreges V dob, a mely egyfelől rf-nél, másfelől e-né\ szorosodik. A W dobban m lyukak vannak, a melyek a végből, hogy metszőélek keletkezzenek, a sugárhoz szögirányban (rézsut) vannak befúrva. A külső binogó V dob olyképen van meghornyolva, hogy metszőélekkel bíró késesdobot mutat. A gép ható módja ez: a tölcsérbe rakott húsdarabok ráesnek а V dobra, a mely nyíl irányban hajtatván, srófmenetü élei magukkal ragadják s bevonszolják a húst az egyre elszükülő A és W közti csatornába. A csatorna növekvő elszüküléséhez képest a tok fala nyomást gyakorol a húsra s ekkép beszorul a W helytálló dob m lyukaiba. A W dobon szorosan járó kések n metszőélei együtt működve az m lyukak metszőéleivel, ezt a beszorult húst levágják a darabról. Ez mindaddig ismétlődik, a mig új hús kerül. Az utána következő levágott húsdarabkák az elül levőket egyre maguk előtt tolják, mig az összevágott hús a W dob a nyilt végén kijön. Az S sróf megeresztésével a W helytálló dob s a rajta járó V késes dob a tokból kivehető s ekkép, az egyes részek könnyen megtakaríthatók. — Annálfogva, hogyaz n kés srófszerűen van alakítva, azt érni el, mikor a gépbe már hús nem tétetik, a gépben levő hús egészen neki tolul a tok g oldalának s ez által egészen elapróztatik majdnem a nélkül, hogy egyetlen egy darabja is visszamaradna. Újítás a pléh, pántvas s egyéb hengerelt vasfajta hengerlésében. Föltaláló : Brisker G. Königshüttében. A szab. kelt 1889. decz. 19. XXIII. 3256. B. Az újítás abban áll, hogy a kettős- vagy hármas-hengerlők munkahengerei közül kijövő hengerelt darabot (hengerelményt) egy vagy több megemelhető vagy aláereszthető henger (bujtatóhenger, Umführungswalze) akkép hajlítja meg, hogy a kettőshengerlőknél a főlső henger fölött, a hármas-hengerlőknél pedig a középső s fölső henger között elmenve visszatér a mellső oldalra s mihelyt itt egészen kibújt, azonnal ismét eljár a fölső s alsó henger, illetve alsó s középső henger közt. A bujtatóhengerek különbözőleg lehetnek elhelyezve, de még is mindig úgy, hogy a hengerelmény minden egyes eljárásban vagy meghajoljon s a mellső részre vissza legyen terelhető vagy a hátsó részen egyenest kibúvhasson. Ha a hátsó részen emelhető hengerasztal van, mint a pléh- s egyetemes hengerlőknél, az a bujtatóhengereknek alább leirt különböző helyeztetésekor, minden egyes eljárás után tetszés szerint a kibújt hengerelmény emelésére s visszavezetésére használható föl, úgy hogy a leggyorsabb hengerlés közben is minden egyes eljárás után szükség s tetszés szerint hengerelhetni a hengerelmény bújtatásával vagy e nélkül. A bujtatóhengerek különbözőleg lehetnek elhelyezve. 1-ször ngy, mint az 1. ábrában a w henger, melyet a c kőpü emel s ereszt alá. A hengerelményt a hátsó részen való 1. ábra 2. ábra.
